Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a 15 éves Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ünnepi rendezvényén 2016. szeptember 15-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Akkor működik jól a Duna partján élők emlékezete, ha a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig mindent magába foglal – jelentette ki a kormányfő, megjegyezve, hogy 2001-es létrejöttekor az intézmény „arra volt hivatott, hogy helyreállítsa a német és a magyar kultúra közötti korábbi szövetséget", amely a második világháború után megbomlott.

A szakadás két oka között említette a magyarországi németek kitelepítését, amely kapcsán azt tanulhatjuk meg, hogy „a magyar politikának semmilyen morális, faji vagy osztályalapon, sem közvetve, sem közvetlenül nem szabad támogatnia olyan megoldásokat, amelyek emberek ki- és betelepítésével, megnyomorításával, kifosztásával járnak".

Másik okként pedig azt említette Orbán Viktor, hogy 1945 után „Németországgal együtt Közép-Európa is szét lett szakítva", a vasfüggöny mögé kényszerült magyar polgárokat pedig elzárták a fejlődéstől, amiből „az adódik, hogy az a kapcsolatrendszer, amely hibátlanul működött a második világháborút megelőzően, hosszú szétszakítottság után a rendszerváltás után kellett volna, hogy összeforrjon".

Szavai szerint „ez sikerült is, de nem tudott nyom nélkül összeforrni" a két térség, így ma „a nyugati multikulturalista európai elit – jelenleg legalábbis – értetlenül nézi, hogy azok az országok, amelyeknek a polgárai évtizedeken keresztül harcoltak a hitükért, a nemzeti létükért a kommunizmus alatt, ma az uniós politikai porondon az európai polgári életforma multikulturalisták szerint régi vágású változatát képviselik".



Ez az elit „értetlenül nézi, hogy van néhány ország, köztük Magyarország is, amely nem gondolja, hogy minden bajunkra automatikus megoldás a még több Európa", ez a nézeteltérés pedig gyakran vezet vitákhoz a család, a migráció, a kereszténység alkotmányban rögzítése vagy az iszlám kapcsán.

Hozzátette, ma ez az egyetem arra hivatott, hogy „bebizonyítsa keresztény, nemzeti és európai álláspontunk létjogosultságát", és ha ezt értelmiségi módon meg tudja tenni, kihúzhatja az említett nézeteltérések méregfogát.



Orbán Viktor hangsúlyozta: „múlhatatlanul szükség van" Budapesten egy német nyelvű egyetemre, amely azért is jöhetett létre, mert „nagyvonalú személyek vezették az akkori kormányokat".

űHangsúlyozta: a Duna völgye évszázadokon át egyszerre jelentette „a nyugati polgári gondolkodáshoz és értékrendhez vezető kaput, és jelentette azt a felvonulási útvonalat, amelynek a mentén haladva az éppen aktuális iszlám kalifátus rajtunk átgázolva Európába igyekezett".



Heinz-Peter Behr Németország nagykövete, Ralph Scheide Ausztria nagykövete, Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, Erwin Teufel, Baden-Württenberg volt miniszterelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Andreas Oplatka, az Andrássy Egyetem kuratóriumi elnöke, író, újságíró, moderátor (b-j) a 15 éves Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ünnepi rendezvényén 2016. szeptember 15-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Masát András, az intézmény rektora az eseményen arról beszélt: másfél évtizede és ma is az az általa vezetetett egyetem feladata, hogy hidat verjen a dunai térségben, a folyamatosan bővülő képzési kínálatban részt vevő diákok pedig fontos tudományos és szellemi hálózatot alkotnak.

Közép-Európában és Közép-Európáért oktatjuk a hallgatókat – fogalmazott.


Ralph Scheide Ausztria nagykövete, Heinz-Peter Behr Németország nagykövete, Erwin Teufel, Baden-Württenberg volt miniszterelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Masát András rektor és Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök (b-j) a 15 éves Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ünnepi rendezvényén 2016. szeptember 15-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)