Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma

Kormány: a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának kihirdetésével Magyarország a kötelezettségének tesz eleget

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a statútumot és annak úgynevezett kampalai módosítását ismertetve kiemelte: a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának kihirdetésével Magyarország a nemzetközi jogi szempontból már régóta fennálló kötelezettségének teremti meg a belső jogi alapjait és feltételeit. Mint mondta, a kihirdetés szükségessége egyaránt indokolható alkotmányossági és nemzetközi jogi okokkal. Az alaptörvény előírja, hogy a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségek és a belső jog összhangját biztosítani kell – magyarázta. Közölte: a statútum kihirdetésének másik indoka, hogy nem zárható ki elméleti szinten az, hogy egy kiadatási vagy más ügy miatt a statútum értelmében Magyarországot a bíróság eljárásába bevonják, márpedig a részvétel feltételei a nemzetközi büntetőbíróság eljárásában teljes mértékben csak a statútum kihirdetésével és a kapcsolódó belső jogszabályok módosításával teremthetők meg. Az államtitkár kifejtette: az állandó, általános hatáskörű bíróság a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények, továbbá az agresszió elkövetésében részesek felett rendelkezik joghatósággal, a kampalai módosítás eredményeképpen pedig a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre válik a statútum által büntetendő cselekménnyé.

Fidesz: a statútum kihirdetése az emberi jogok védelmében folytatott munka fontos állomása

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a statútum az emberi jogok és az emberi méltóság védelmében folytatott munka fontos állomása, ezért pártja támogatja a törvényjavaslatot. A népirtást, a háborús bűntetteket és az emberiesség elleni bűncselekményeket illetően biztosítani kell, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, ha pedig mégis megtörténnek ezek a bűncselekmények, ne maradjanak következmények nélkül, és ezen igény miatt jött létre a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet Magyarország a kezdetektől támogatott – mondta. Közölte: a statútum magyar nyelven máig nincs kihirdetve, a törvényjavaslathoz csatolt hivatalos fordítás pótolja ezt a hiányt.

KDNP: igen a javaslatra



Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka egyetértett azzal, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetőit közvetlenül nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre, függetlenül a nemzeti jogoktól. A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a törvény büntetni rendeli a hitszegést, azaz a védett személyi minőség csalárd használatát és a rasszizmus és idegengyűlölet egyes formái elleni büntetőjogi fellépést.

Fidesz: általánosságban kell érvényesülnie a jogszabálynak

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a statútumot is módosítani szükséges, mert nem ad választ a legkorszerűbb eszközökkel elkövetett gyilkosságokra, azokat nem rendeli a nemzetközi bíróság elé vinni. Szóvá tette, hogy vannak államok, amelyek tudatosan vonják ki magukat a nemzetközi bíróság joghatálya alól, értékelése szerint a vonatkozó rendelkezéseknek ehelyett általánosan kell érvényesülniük.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Völner: nem érinti a tudományos kutatásokat a jogszabály

Völner Pál államtitkár zárszavában üdvözölte, hogy nagyjából egyetértés alakult ki a témában. A jobbikos Staudt Gábornak címezve azt mondta: a szocialisták tudják, hogy miért került le a napirendről 2006-ban a statútum. Jelezte azt is, hogy az egyes bűncselekmények tagadásának büntethetősége jogerős ítéletben megállapított esetekre vonatkozik, a tudományos kutatásokat nem érinti.


Foglalkoztatási törvények

NGM: gyakorlati tapasztalatok és uniós előírások indokolják a változást

Uniós jogharmonizációs kötelezettséggel, valamint a gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a nemzetgazdasági tárca államtitkára a foglalkoztatási törvények módosítását. Cseresnyés Péter rámutatott: a változások a kiküldetésben dolgozók munkajogi szabályait, valamint a munkavédelem, munkabiztonság kérdését érintik elsősorban. A más tagállamba kiküldött munkavállaló minimális munkabérére és maximális munkaidejére vonatkozó szabályok mind a dolgozók védelmét, mind a tisztességes versenyfeltételek biztosítását szolgálják – mutatott rá, hozzátéve: a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzés érdekében pontosítják a kiküldött munkavállalót alkalmazó társaságok bejelentési kötelezettségét. Az ellenőrzést a munkaügyi hatóság végezheti, amely szankciókat is alkalmazhat. A javaslat szabályozza az európai üzemi tanács létrehozásának szabályait, és kiterjed a tengeri kereskedelmi hajón foglalkoztatott munkavállalókra is. Változik az egyéni védőeszközök használatának szabálya, a munkavédelmi törvény a jövőben azok rendeltetésszerű használatát követelik meg, súlyos munkahelyi baleset kivizsgálásához pedig kötelezően írja elő a foglalkozás-egészségügyi orvos közreműködését. Már húszfősnél nagyobb társaságnál kötelező lesz a munkavédelmi képviselő választása – akinek fő állásban más feladatot kell ellátnia –, a jelenlegi ötvenfős helyett. A jövőben a törvény a munkavállalói mulasztást is szankcionálja – mondta.

Fidesz: a munkavégzés helye szerinti feltételek szerint kell alkalmazni az embereket

Bányai Gábor (Fidesz) fontosnak ítélte, hogy a munkavállalókat részben a foglalkoztatás helye szerinti tagállam által biztosított feltételek szerint alkalmazzák. Szólt azokról az országokról, ahol többszöröse a minimálbér a hazainál, ugyanakkor ezen országokban sokan úgy látják: a kiküldetés erodálja a munkaügyi védelem szintjét. Valóban vannak visszaélések – ismerte el –, sokan alapítottak fiókcégeket csupán azzal a céllal, hogy onnan küldjék ki a munkavállalókat, a könnyített feltételek mellett. Ezért fontos, hogy az unió rögzítette a feltételeket – tette hozzá. A képviselő csökkenő adminisztrációról, egyszerűsítésről számolt be a munkaügyi bejelentésekkel kapcsolatban.

KDNP: egységes, tisztességes versenyfeltételeket tesz lehetővé a változás

Vejkey Imre (KDNP) szerint egységes és tisztességes versenyfeltételeket tesz lehetővé az, hogy az EU a kiküldetési irányelvben rögzítette azon követelményeket, amelyeket a cégeknek a más tagállamban foglalkoztatott munkavállalóikkal szemben alkalmazniuk kell. Kijelentette: a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága az unió belső piacának alapvető elveit képezik, még ha azok a migránsinvázió következményeként jelentősen csorbultak is. Pozitívan értékelte, hogy a törvényjavaslat több ponton módosítja a munkavédelmi szabályzást, és szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkörét, a bírság kiszabásának feltételeit. Úgy ítélte meg: a jogharmonizációs célokat szolgáló javaslat javítja a munkavédelem helyzetét.

Zárszó

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért felelős államtitkár zárszavában megismételte, a javaslat jogharmonizációról, rendelkezések egyértelműsítéséről szól. A többek által is kifogásolt munkavédelemi jelentés ügyében közölte: a munkavédelmi helyzet áttekintéséről szóló jelentés továbbra is kötelező.


Oktatási törvények

Palkovics: tankerületi központok jönnek létre

Az oktatási törvények módosítását ismertető Palkovics László oktatási államtitkár elsőként a köznevelési változtatásokról szólt expozéjában. Elmondta: az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A Klik által fenntartott köznevelési intézmények jogi személy jellegüket megtartva a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek. Mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át – hangsúlyozta. A csaknem 60 tankerületi központ kialakításának előnye – folytatta –, hogy közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek, hiszen számos ügyet nem kell a továbbiakban a központban intézni, azok helyben is megoldhatók lesznek. Emellett bővülnek a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai – tette hozzá. Jelezte, hogy a tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ.

A törvényjavaslat alapján a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre. Az államtitkár a javaslat további fontos elemének nevezte, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálatoknál pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra. Ugyancsak lényeges – hívta fel a figyelmet –, hogy a 2018. június 30-ig előírt első minősítési kötelezettséget hatályon kívül helyezik, így mindenki saját döntése szerinti ütemben haladhat előre az előmeneteli rendszerben. A pedagógusok illetményéről Palkovics László elmondta: a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei emelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1-jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését írja elő a javaslat.

Módosul a szakképzési törvény is, így a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségit a tanulók 2017 májusától középszinten is letehetik. Emellett a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei. A csomagnak ugyancsak része a felsőoktatási törvény változtatása, így például az, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztus 1-jétől nem állami alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését. Átalakul a felsőoktatási kiválóság intézményi elismerése is: a javaslat a kutató kar, kutató egyetem minősítés és az alkalmazott tudományok főiskolája minősítés kivezetését kezdeményezi. Az előterjesztés pontosítja a Pető András Főiskola sajátos működési kereteit is tekintettel a főiskola speciális képzési szerkezetére – tájékoztatott Palkovics László. Végül elmondta, emelkedik a köztársasági ösztöndíj éves mértéke 340 ezerről 400 ezer forintra. Egyúttal javasolják, hogy az elnevezése nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra módosuljon.

Fidesz: a köznevelési kerekasztal által beazonosított problémákat rendezi a törvényjavaslat

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslatcsomag azokat a kérdéseket és problémaköröket érinti, amelyeket a köznevelési kerekasztal megtárgyalt és beazonosított. A kormánypárti képviselő a törvénycsomag legfajsúlyosabb részének nevezte a köznevelési törvény változásait, amely a leggyorsabban megoldandó feladatokat tartalmazza. Ide sorolta a Klik működésének átalakítását, decentralizációját, menedzsmentszemléletű működtetés kialakítását. Kitért arra, hogy újraszabályozzák a hatásköröket az állami fenntartó és iskolák viszonylatában illetve a fenntartó és az önkormányzatok esetében egyaránt. A fenntartói és működtetési feladatokat összevonják az állami fenntartónál, s egységes fenntartói irányítás jön létre – emelte ki a fideszes politikus. A pedagógiai előmeneteli rendszert kiterjesztenék a pedagógiai szakszolgálatoknál a pedagógiai szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre – említett egy másik változást. Szólt arról, hogy az illetményeknél 4-5 százalékos mozgástér feltételeit teremtik meg.

A kormánypárti politikus a szakképzési törvény változtatásai közül kiemelte: azok a társadalmi visszajelzésekre adott válaszok, gyakorlati kérdéseket kezelnek. Ezekről szintén tárgyalt a köznevelési kerekasztal. Példaként említette, hogy ágazati szakmai érettségit lehet majd tenni középszinten 2017-től, pontosítják az első és második szakképesítés fogalmát, s azt is, hogy kizárólag tanulószerződés esetén járhat pénzbeli juttatás a gyakorlati képzésben a tanulóknak. Rögzítik a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogkörét. A felsőoktatási törvény módosítása szintén napi ügyeket érintenek a kancellárok és konzisztóriumok működése kapcsán – jegyezte meg Pósán László.

Kitért arra, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a doktori tanács jogi személlyé válik, ami üdvözlendő. Szintén pozitívumnak tartotta a köztársasági ösztöndíj emelését. Értékelése szerint a felsőoktatás területén a tárca lépésről-lépésre komoly tehetséggondozó stratégiát követ, ami kifejezetten a minőség irányába való elmozdulást, ösztönzést jelent. Szólt arról is, azzal, hogy a Pető intézet állami főiskola lesz, hosszú időre rendeződik a sorsa.

A Fidesz támogatja a javaslatot – jelezte Pósán László.

KDNP: szükségszerű változtatások

Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a köznevelési kerekasztal óriási erőfeszítéseket tett és eddigi munkája eredményes volt, a törvényeken szükségszerű változtatni. A szakképzési törvény egy sor olyan intézkedést valósít meg, amely javít a diákok helyzetén – mutatott rá, és kiemelte az iskolák profil tisztítását. Kitért arra is, hogy bár a törvénynek nem része, de a kerettantervek összeállítása körül sok a vita. Nem valószínű, hogy olyan dokumentumok születnek, amellyel mindenki elégedett, de fontos, hogy megjelenjen, a szakmát tanulóknak is ismerniük kell a világot. Ezért óvatosan kell bánni a kihagyásokkal, illetve azzal, hogy mi kerül bele a tantervekbe. A KDNP-s politikus, volt államtitkár üdvözölte, hogy készségfejlesztő iskoláknak nevezzék át a speciális szakiskolákat.

A köznevelésről szólva kiemelte: nem tudja, mire alapozzák azt az állítást a megfogalmazói, hogy az állami intézményfenntartás és központosítás, eleve ördögtől való. Önmagában véve az önkormányzati, helyi fenntartásból nem következik, hogy magas vagy alacsony a minőség. Szerinte az állami fenntartó felépítéséhez és jó működtetéséhez egy évtized kell. A költségvetés "nem bánt túl jól" a Klikkel, ebből adódtak a hiányok, ami feszültséget váltott ki. Ezért a legfontosabb tanulság, hogy a fenntartó költségvetését alaposan kell kiszámítani – rögzítette, hozzátéve: a jövő évi költségvetés ebbe az irányba mutat. Megjegyezte: vidéken sok helyen bevált a Klik, s nem a rendszerből fakadtak a hibák. Az új rendszerben az 56 tankkerületi központnál az egyik legfontosabb feladat a megfelelő finanszírozás mellett, hogy az ottdolgozókat megfontoltan  válasszák ki. Kitért arra is: a legtöbb probléma eddig ott fordult elő, ahol fenntartó a Klik volt, a működtető az önkormányzat. Felvetette: a tankerületek munkatársait célszerű lenne kormánytisztviselői státuszba venni. Hoffmann Rózsa kiemelte még a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó változtatásokat.

Fidesz: 10 milliárdos lehet a tankerületi központok költségvetése

Kucsák László (Fidesz) arra a hívta fel a figyelmet, milyen okok álltak az oktatási reform mögött. Ezek között említette, hogy az önkormányzatok 1300 milliárd forint adósságot halmoztak fel, részben az iskolák fenntartása miatt. Beszélt a tankerületi központok létrejöttéről, amelyek önálló költségvetési szervek lesznek, átlagosan mintegy tízmilliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhatnak. Jelezte azt is, hogy a tankerületeken belül lesz iskolákra lebontott költségvetés és az intézményvezetők döntési jogköröket is kapnak. A kormánypárti politikus azt kérte, hogy „ne temessék" túl korán az iskolák működtetésének állami kézbe vételét.
    
A Fidesz reméli, hogy a költségvetésben benne lesz az átalakítások költsége

Vinnai Győző (Fidesz) azt mondta, a Kliknek járatlan úton kellett mennie, és a tapasztalatok után javítani szükséges a rendszeren. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés vitája még nem zárult le, és remélik, hogy az átalakításhoz szükséges 55 milliárd forint rendelkezésre áll majd. Szólt a szakképzési törvény módosításáról, amelynek célját úgy írta le: a változások azt szolgálják, hogy a szakképzés megújuljon, hogy a tanulók valódi szaktudással, használható modern ismeretekkel lépjenek ki a munkaerőpiacra.

Zárszó

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

Palkovics László zárszavában kiemelt fontosságúnak nevezte a pedagógusok képzésének, továbbképzésének megújítását, és azt is megerősítette, hogy 2018-tól akarják bevezetni az új alaptantervet. A tankerületekkel kapcsolatban elmondta, hogy a járásokra fognak alapozni. A gyógypedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos ellenzéki felszólalásra reagálva jelezte: jövőre 4 milliárd forintot fordítanak az álláshelyek betöltésére. A szakképzés ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati visszajelzések kifejezetten pozitívak.


Településkép

Miniszterelnökség: kompromisszumos szabály születhet

A szabályozás szintjének egészséges kompromisszumát tartalmazza a Miniszterelnökség államtitkára szerint a településkép védelméről szóló törvényjavaslat. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában úgy vélte: a korábban az ellenzék által várt és a települések vizuális képét garantáló szabályok a bürokráciacsökkentés és az otthonteremtés mellett is érvényesülhetnek. Az államtitkár fontosnak ítélte a településkép védelmét, de azt is, hogy például a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások elé a lehető legkisebb adminisztrációs akadályt gördítsen a jogalkotó.

Fidesz: az önkormányzatokat be kell vonni a munkába

Boldog István (Fidesz) úgy látta, az önkormányzatokat be kell vonni abba a munkába, ami az építészeti örökség által meghatározott arculat védelmét szolgálja. Fontosnak ítélte az építészeti beruházások támogatását, de azt is, hogy a településeknek arculati kézikönyvet kell készíteniük, amely minden arculati elemet tartalmaz, és amely az építtetőket is segíti. Ugyancsak üdvözölte, hogy az önkormányzatoknál marad a szankcionálás lehetősége.

KDNP: a kormány egységes követelményekkel védi a települési értékeket

Földi László (KDNP) szerint a kormány arra törekszik, hogy meglévő települési értékeinket egységes követelményekkel védje meg. A változtatás egyszerűsítést is hoz a jogalkalmazók számára – mutatott rá –, mivel eddig sokrétű és ellentmondásos önkormányzati rendeletek határozták meg azt. Hangsúlyozta: a szabályozás egyszerre ösztönzi az értékteremtő beruházásokat, a családi otthonteremtést és védi a településképet. A helyi önkormányzatok öt önálló önkormányzati rendeletet és a helyi építési szabályzatot egységesítik a jövőben egyetlen jogszabályban. Fontos előrelépésként értékelte a településképi arculati kézikönyv kialakítását.

Miniszterelnökség: nem lesz hiátus a szabályozásban

Csepreghy Nándor államtitkár cáfolta Hiszékeny Dezső felvetéseit, mert, mint mondta, a kisebb épületekre is van építési szabályozás. Elmondta azt is: mind az akadémiával, mint az építészkamarával tárgyalnak a megfelelő keret kialakításáról a vizuális kultúra oktatására. Kijelentette: nem lesz szabályozási hiátus a rendeletek megszületéséig. Szólt a konkrét épületekkel, városrészekkel kapcsolatos felvetésekről is, mint mondta, van szándék a fővárosi pályaudvarok újragondolására, a parkosításra.

Az ülésen elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.


Mezőhegyes

Kormány: cél a mezőhegyesi birtok megóvása és fejlesztése

A mezőhegyei ménesbirtok és tangazdaság megóvásával és fejlesztésével, valamint a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével indokolta az ágazati jogszabályt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában. Kiemelt fontosságúnak nevezte a honos lófajták fenntartását, egységes és létszámában jelentős ménesállomány kialakítását, az oktatás és a turisztika fellendítését és a jelenleg széttagolt birtokrészek feletti egységes vállalatirányítást. Célként jelölte meg a mezőhegyesi védett lófajták és a gazdasági haszonállatok tenyésztését, továbbá a takarmány előállítását. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz. Kitért arra is, hogy a vetőmag-előállításban is kiemelt szerepet játszó birtok jelentős munkaerőt igényel. Történelmi visszatekintőjében kifejtette, hogy az 1784-ben alapított birtok nemzetközileg elismert tenyészet volt, amely négy lófajtát is kitenyésztett, a századfordulóra Európa egyik legnagyobb üzemévé vált. A területet a rendszerváltás negatívan érintette, a privatizáció során bezárták vagy eladtak egyes funkciókat, a turisztikai kínálat pedig sorvadásnak indult – sorolta Csepreghy Nándor, aki elengedhetetlennek nevezte, hogy a birtok eredeti állapotában fennmaradjon.

Fidesz: a térség visszaszerzi hírnevét

Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka Magyarország kimagasló agrártörténeti kincsének nevezte a ménesbirtokot és üdvözölte az újraalapítást. Szerinte ez visszaadja a mezőhegyesi térség hírnevét. Kitért arra, hogy a 2004-es privatizáció után súlyos veszteségeket szenvedett el a birtok, amit a város is nehezen él meg. Megjegyezte, hogy ha a technikai feltételek miatt nem is lehet teljesen visszaállítani a területet, a foglalkoztatási színvonal megtartható és új lehetőségeket is ki lehet használni. A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a lóállomány összetételében visszatérnek az alapokhoz és az oktatás szempontjából is kiemelt gyakorlati képzőhely lesz Mezőhegyes. Kiemelte azt is, hogy a 24 műemlék épület felújítása és hasznosítása elkerülhetetlen.

Fidesz: nincs még egy ilyen agrártörténeti érték

Farkas Sándor reagálásában kiemelte, hogy 2017. január 1-én járnak le a földbérleti szerződések. Hozzátette: ilyen megmaradt, együttes agrártörténeti érték Magyarországon tudomása szerint nincs még egy. A kancavásárlásra azt mondta, az a szándék, hogy adott esetben napi piaci áron történjen, és ő nem szeretne ennél egy fillérrel sem többet adni. A munkahelyeket illetően rögzítette: szeretné, ha a birtokon dolgozókat az új ménesbirtok és tangazdaság egy az egyben át tudná venni. Foglalkoztatásuk valószínűleg jogfolytonosan történik majd. Minden közfeladatot a ménesgazdaság végzett eddig – közölte a belterületi utakra vonatkozó felvetésre. Jelezte: ebben a mai kornak megfelelően lépéseket kell tenni.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.