Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszédet mond a makói országzászló újraavatásán. (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Az emlékmű „megkiáltja" azok fájdalmát, akik nem állíthatnak a határ másik oldalán országzászlót, hogy a nemzethez való hűséget kifejezzék – közölte a politikus.

Hisszük, hogy minden nemzetnek és nemzetrésznek joga van a létezéshez. De elvárjuk, hogy elfogadják, nekünk magyaroknak is jogunk van a létezéshez, nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, a Kárpátalján, ahol magyarok élnek – szögezte le Semjén Zsolt.


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke (KDNP Fotó: Váli Miklós)

A politikus kitért arra is, a trianoni tragédia azért történt meg, mert egy olyan kormány jutott hatalomra, amely nem tartotta értéknek a nemzeti létet, tudatosan szétverte a hadsereget, államigazgatást, megbénította a magyar nemzet önvédelmi reflexeit.

Nem külső ellenségeink győztek le minket, hanem a belső árulók, akik nemzetellenes politikát folytattak – mondta, hozzátéve: „ha erős nemzeti kormánya van Magyarországnak, akkor nem lehet minket legyőzni".


Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a makói országzászló újraavatásán. (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Trianon gyászmunkáját még mindig nem végeztük el – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az avatáson. A politikus úgy fogalmazott, a gyászidőszak 97 évvel a tragédia és 75 évvel a rá emlékező országzászló felállítása után sem zárult még le.

Csonka emlékművek az újraállított országzászlók, mert csak a trianoni szégyen egyik felét mutatják meg – tette hozzá.

A traumának sosem csak áldozatai vannak, hanem elkövetői, cinkosai és haszonélvezői is. Az ő felelősségük, az engesztelés és a bocsánatkérés emlékműveit nem találjuk Párizsban, Versailles kastélyai között, a Felvidéken, Erdélyben, a Partiumban, Délvidéken és Kárpátalján sem – mondta a politikus.

Hozzátette: sehol a bocsánatkérésnek, a múlttal való szembenézésnek, a magyarok megkövetésének legalább egy szimbolikus gesztusa az egykori antant hatalmak jogutódjai részéről.


Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Lázár János rámutatott, Trianont Európában vagy a Kárpát-medencében még mindig lehet békeszerződésnek nevezni, pedig diktátum volt, történelmi igazságtalanság egy nemzettel szemben, amely miatt az egész nyugati világ máig adósa Magyarországnak.

„Ma földet vissza nem kérünk, határrevíziót nem követelünk, békés és józan nép vagyunk". De elvárjuk, hogy legyen vége a Kárpát-medencében a magyarok lopakodó elnyomásának és asszimilálásának, hogy a magyar helység- és utcanévtáblák mindenütt megmaradhassanak, a magyar nyelvű kulturális és oktatási intézmények ugyanolyan esélyekkel és jogokkal működhessenek mint az adott államot alkotó többségi nemzeté. Követeljük, hogy a magyar kisebbségek politikai érdekképviselete az adott állam területén ne tiltott vagy tűrt, hanem támogatott tevékenység lehessen, a magyarok autonómiát kaphassanak ott, ahol a kulturális és gazdasági helyzetük éppúgy feljogosítja őket, mint a katalánokat vagy a dél-tiroliakat Európa más tájain – mondta miniszter.

A trianoni diktátum centenáriuma nem felejtésre alkalom, hanem a szembenézésre, az erkölcsi, politikai jóvátételre. Az országzászlók erre a kötelezettségre is emlékeztetnek, nemcsak minket magyarokat, hanem a szomszédainkat és a közös Európa vezetőit is – hangsúlyozta Lázár János.

Erős Európa csak erős nemzetállamok egyenlő szövetségéből lehet. Egyenlő nemzetállamokról pedig nem beszélhetünk addig, amíg az egyiknek ünnep az, ami a másiknak gyásznap – szögezte le a politikus.


Tekintse meg az ünnepségen készült fotógalériánkat!