Kiemelt témája a Tisztelt Háznak Magyarország 2017. évi központi költségvetésének tervezete. Bevételi főösszegét 17 374 925,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 18 541 282,7 millió forintban, a hiányát pedig 1 166 357,1 millió forintban állapítja meg. Az államadósság-mutatónak 2017. december 31-ére tervezett mértéke - a 2016. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest - 71,9%. A 2017-es költségvetés szeretné elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre saját életében. Lényeges szempontja, hogy biztonságot nyújtson a családok számára. Mindezeknek megfelelően a kormány ígérete alapján a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz. A KDNP álláspontját Hargitai János vezérszónok ismertette a parlamenti vitában. Az alábbiakban az ő felszólalását közöljük.

HARGITAI JÁNOS országgyűlési képviselő (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! KDNP-s vezérszónokként, a szocialista vezérszónoka Tóbiás József után beszélhetek. Nem követem el azt a hibát, hogy most érdemben vitázzam az előre megfogalmazott mondataival. Ezúttal inkább hallgatok Immanuel Kantra, aki azt mondja: ha nem vesszük észre, hogy egy vitában nem partnerünk eszével, hanem akaratával állunk szemben, akkor semmi esélyünk a győzelemre, mert hiába érvelünk az ész oldaláról ott, ahol akaratokkal és beállítódásokkal van dolgunk.

- Tisztelt Országgyűlés! Olyan időszakban nyújtjuk be ezt a költségvetést, amikor nő a magyar gazdaság, amikor képesek voltunk arra, hogy évről évre csökkentsük azt a hihetetlen nagy államadósságot, amit a szocialista kormány regnálása alatt felhalmozott. Olyan időszakban nyújtjuk be ezt a költségvetést, amikor végre emelkednek a bérek, nem olyan mértékben, mint ahogy azt szeretnénk, de tényként rögzíthetjük, hogy évek óta emelkedtek a reálgazdasági szférában, és most már elindult egy érdemi bérnövekedés a költségvetési szférában is. Elmondhatjuk, és ezt komolyan is gondoljuk: ez a költségvetés lehetőséget teremt minden egyes embernek arra, hogy lépjen egyet előre a maga útján, a maga életpályáján. Ha teljesülnek a költségvetés fő számai, akkor azt fogjuk látni a 2017. év végén, hogy 1,6 százalékkal tovább tudjuk csökkenteni a GDP-arányos államadósságunkat. Van is erre elég okunk, hiszen a szocialisták időszakában sikerült ezt a számot a csillagokba emelni.

- A mostani költségvetés nemcsak reálisan, hanem óvatosan is tervez, viszonylag nagy 200 milliárdos tartalékkal gazdálkodik. 2017 végén 5 százalék munkanélküliséggel kalkulál. Csak egy viszonyítási szám: 11,8 százalék volt a munkanélküliség 2010-ben, tehát ilyen tekintetben az az örökség, amit a szocialistáktól átvettünk, 2017-re 5 százalék körüli lehet. Ez egy örvendetes változás, és csak azt teszem hozzá, hogy a 4-5 százalékos munkanélküliség már majdnem teljes foglalkoztatottságot jelent.

- Fontos megjegyeznem: azt a hatalmas nagy államadósságot, amit a szocialisták a működésük után hátrahagytak, épp ebben az évben tudtuk az utolsó fillérig visszafizetni. Korábban az IMF-nek, most, azt hiszem, az Európai Uniónak teljesítettük az utolsó költségvetési tételt, sikerült a devizaadósság kockázatát jelentősen mérsékelnünk, az önkormányzatokat az adósságaiktól megszabadítanunk. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek a költségvetés tervezését és minden egyes család költségvetési gazdálkodását biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszik.

- Tisztelt Országgyűlés! Kereszténydemokrataként örömmel mondom: az egész költségvetésnek a legkarakteresebb jegye az, amit a családok kapcsán felfedezhetünk benne. Azt is mondhatom: a családok számára ennyire kedvező költségvetést még sose tudott a polgári kormány beterjeszteni. Első körben szólnom kell a családi adókedvezmények további növeléséről. A kétgyerekes családok tehercsökkenéséről kell itt számot adnom: 15 milliárd forint az a megtakarítás, és mintegy 350 ezer adózót érint, ami ott marad a kétgyermekes családoknál pluszban azzal, hogy 15 ezer forintra nő a gyerekenkénti adókedvezményük. Egy kisebb tétel az, de mi jelentősnek gondoljuk, hogy a fiatal házasoknak továbbra is jár az az adókedvezmény, legfeljebb a két évig gyermek születése esetén is, amit egy korábbi költségvetési évben pályára állítottunk.

- Az otthonteremtési lehetőség és kezdemény nagyon karakteres jegye a költségvetésnek: erre 211 milliárd forintot szán a kormány. Ha ennek elemeit kell megemlítenem, akkor a családi otthonteremtési kedvezményről beszélhetek, és arról a költségvetés által támogatott kedvezményes hitelről, amit a családok igénybe vehetnek az otthonteremtésükhöz, és nyilvánvalóan itt is jelentős az új lakás építésénél és vásárlásánál az áfacsökkenés tétele, az 5 százalékos az áfa a korábbi 27 százalékkal szemben. A megtakarításokat továbbra is ösztönzi a kormány, ha valaki lakásépítésben gondolkodik, mert a lakástakarékokra továbbra is jár a 30 százalékos adókedvezmény, tíz év távlatában egy ilyen közösségben 3 millió forint támogatáshoz is juthat az állampolgár otthonteremtési szándéka megvalósítása esetén.

- A harmadik ilyen jelentős terület, amit a családoknak járó kedvezmények kapcsán megemlíthetek, nyilvánvalóan az adócsökkentésben érhető tetten. Fontosnak gondolom a tej, a baromfi, a tojás áfájának 5 százalékra csökkentését. Egy évvel ezelőtt, amikor ezt a folyamatot elindítottuk a sertéshús áfájával, akkor joggal vetődött fel, hogy miért csak a sertéshúsra terjed ez ki. A kormány akkor is azt mondta, hogy vizsgálja a további áfacsökkentés lehetőségét, és lám, a költségvetési törvény már hozza is ezt a megvalósult lehetőséget. Az éttermi szolgáltatások áfájának 18 százalékra történő csökkentését vagy az internet-hozzáférések ugyanilyen tartalmú áfacsökkentését is fontosnak gondolom, és mindezt úgy, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa továbbra is 15 százalékos marad, ami európai összehasonlításban is az egyik legjobb.

- Amikor áfáról szoktunk beszélni, akkor az ellenzéki képviselők, a szocialisták, meg szokták említeni: a legmagasabb áfakulccsal is a magyar adórendszer gazdálkodik. Ha viszont az áfacsökkentéseket figyelembe vesszük, akkor a mi kalkulációink szerint egy átlag magyar család 35-40 ezer forint megtakarítást is produkálhat magának egy évben, amit mi jelentősnek gondolunk.

- Családokat érintő fontos tétel a továbbiakban is: folytatódik az a gondolkodás, hogy segély helyett munkát kívánunk adni az embereknek és a családoknak. Ennek kapcsán a szocialisták elnöke, Tóbiás képviselő úr hozott számadatokat, és tragikusnak mutatta be azt, hogy évről évre mennyivel kevesebb pénzt fordít a költségvetés szociális segélyezésekre. Én ezt eredménynek tekintem. Van egy hosszú számsorom, de csak egy tételt hadd említsek: 2009-ben közmunkára 2 milliárdot fordítottak, míg vele szemben munkanélküli-segélyezésre 100 milliárdot. Ma ezek a számok úgy alakulnak, hogy közmunkára 325 milliárdot fordítunk, tehát arra, hogy értelmes munkája legyen a legnehezebb sorban lévő embernek is, álláskeresési támogatásra viszont csak 47 milliárd forintot. Tehát amikor azt halljuk az ellenzékiek oldaláról, hogy kicsi az a pénz, amit, ha úgy tetszik, segélyezésre fordítunk, ehhez mi hozzátesszük: ez azért tud ilyen kicsi lenni, mert munkára fordítjuk, és őket munkalehetőségekhez juttatjuk.

- A családok esetében fontos megemlíteni nyilvánvalóan az ingyenes tankönyvellátást, hiszen egy átlagos családban, jó esetben legalább két gyerek is van. Az alsó tagozatban ingyen járnak a tankönyvek és a felső tagozat ötödik évfolyamában is, sőt a rászorultak, ha ennél korosabb gyerekekről van is szó, ingyen juthatnak tankönyvekhez.

- A szegény sorsúak esetében az ingyenes étkezéssel, az étkezési nehézségekkel kapcsolatos demagóg megszólalások természetesek ebben a parlamentben. Megemlítem azt, hogy 2016-ban 71,7 milliárdot költ erre az Országgyűlés; ez 2017-ben további 2,2 milliárd forinttal emelkedik. A bérnövekedés a pedagógusokat, a rendvédelmi dolgozókat, most már az állami alkalmazottakat már most érinti, a NAV dolgozóit pedig három ütemben majd a következő években. De ugyanilyen fontos életpályaprogramok valósulnak meg a felsőoktatásban oktató-kutató tanári munkát végző alkalmazottak, és az állami tisztviselők esetében is.