A magyar gazdaság növekedése most és középtávon is jóval az EU átlaga felett alakul – mutatott rá a magyar kormányfő. Orbán Viktor úgy vélte, az elért eredmények joggal töltenek el minket büszkeséggel, de amit eddig elvégeztünk, az csak a fele annak, amit az ország elérhet. Magyarország képes lehet arra, hogy mostani gazdasági teljesítményét megduplázza, és ez nemcsak lehetőség, hanem kényszer is, középtávon ezt kell elérni – hangsúlyozta.

Orbán Viktor közölte: képesek vagyunk elérni a teljes foglalkoztatottságot, reális esély van arra, hogy mindenki, aki dolgozni akar, munkalehetőséghez is jusson. Ugyancsak képesek vagyunk arra, hogy „a nagy nemzetközi vállalatok mögé odategyük az erős és innovatív magyar ipart". Mindehhez befektetések és fejlesztések kellenek – mutatott rá.

Arra is kitért, hogy tudatosan fel kell építeni egy pénzügyi rendszert „a bőkezű európai időszakok" utánra. Az EIB 1990 óta 19,3 milliárd euróval szállt be a magyar gazdaság fejlődésébe. E korszak nagy része a magyar uniós tagság előtti időre esett, ami mutatja, hogy vannak olyan pénzügyi konstrukciók, amelyek már a tagság előtt jól szolgálták a gazdaság fejlődését – mondta.



A kormányfő úgy látja, „megéri Magyarország mellé állni". Egyetlen más ország sincs Európában, ahol 1990 óta egyszer sem volt idő előtti választás, minden parlament kiszolgálta a négy évét, és ennél jobb Magyarország megbízhatóságára utaló jel aligha képzelhető el – vélte.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy az eseményen mintegy 30 milliárd forint értékben refinanszírozási szerződéseket írtak alá tornatermek, uszodák, sportpályák és óvodák építéséről.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke refinanszírozási szerződést ír alá tornatermek, uszodák, sportpályák és óvodák építéséről az EIB budapesti irodájának hivatalos megnyitóünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2016. június 13-án. A háttérben Orbán Viktor miniszterelnök, Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke (b) és Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Mint mondta, a népegészségügy kérdése összefügg a demográfiai válsággal. Európában ma kétféle magatartás létezik ezzel kapcsolatban: vagy nem beszélnek róla, vagy azt gondolják, a demográfiai hanyatlást bevándorlással lehet megoldani. Magyarország ezzel szemben harmadik utat jár, azon az állásponton van, hogy „még nem ütött az utolsó óránk, van még egy kevés időnk", és meg lehet fordítani a tendenciákat. Ehhez megfelelő családtámogatás és családpolitika kell, ehhez forrásokat rendelnek – jelentette ki.

A miniszterelnök utalva egyebek mellett a Brexit körüli bizonytalanságra, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalására és az EU-orosz kapcsolatrendszer megromlására, „nem kényelmes időpontnak" nevezte a mait. Régen volt szükségünk annyira sikerekre, mint manapság. Az EU megmaradásához, megerősödéséhez a történelmi tapasztalatok és a történelmi igazság nem elegendő; ha nincsenek sikerek, hosszú távon az uniót nehéz lesz egyben tartani, olyan közösségnek megtartani, amelyben a tagállamok örömmel vesznek részt – magyarázta.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rolf Wenzel, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of Europe Development Bank, CEB) kormányzója refinanszírozási szerződést ír alá tornatermek, uszodák, sportpályák és óvodák építéséről az Európai Beruházási Bank (EIB) budapesti irodájának hivatalos megnyitóünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2016. június 13-án. A háttérben Orbán Viktor miniszterelnök és Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor kijelentette: ebben a helyzetben nagy felelősség hárul az EIB-re, nélküle alig lehet ma gazdasági sikert elérni Európában. Az EIB célja a fejlődés segítése, egy egész európai generációnak adott nélkülözhetetlen anyagi hátteret a második világháború után, hogy aztán az EU sikertörténet lehessen – emlékeztetett.

Megjegyezte: azt vizsgálva, hogy az egyes európai intézmények mennyire maradtak hűek ahhoz a szellemiséghez, amely alapján létrehozták őket, az EIB előkelő helyet foglalna el a listán.

Mint mondta, furcsa intézményről van szó, hiszen elsődleges célja nem az egyszerű profitszerzés, és a részvényesek ebbe bele is törődnek. Ennek ellenére az EIB megalapítása óta nyereséges – tette hozzá.


Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke (b) és Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke (b2) jelképesen felavatja az EIB budapesti irodáját a hivatalos megnyitóünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2016. június 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A kormányfő hangoztatta: a pénz nem cél, hanem eszköz, hogy okosabb, egészségesebb és versenyképesebb Magyarországot és Európát hozzunk létre, munkahelyeket teremtsünk, a gazdaság minden területén felpörgessük az innovációt és a termelést, vagyis jövőt teremtsünk vele. Az EIB-nél értik ezt – vélte.

Úgy fogalmazott, a bank „biztos pont egy bizonytalan világban". Azért van szükség a megállapodásra az EIB-vel, mert miközben a legversenyképesebb kontinensnek akarjuk látni Európát, a tények nem túl biztatók, a beruházások mértéke, a munkanélküliségi adatok nem megfelelőek – mondta.


Orbán Viktor miniszterelnök és Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke kezet fog, miután jelképesen felavatták az EIB budapesti irodáját a hivatalos megnyitóünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2016. június 13-án. Balról Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Közölte: a világ legnagyobb növekedési bankjával kötöttek ma megállapodást, az EIB tavaly 77,5 milliárd euró értékben nyújtott beruházási hitelt.