Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke köszöntőjében kiemelte: a magyar karitatív szervezetek között a Katolikus Karitásznak van a legtöbb önkéntese. Ezért is támogatta a kormány, hogy legyen egy központi épületük.

A Bartók Béla úti épületet 2019-ben adta át az állam az egyháznak, a lepusztult ingatlan felújítását 37 millió forinttal támogatta a kormány.

A kereszténydemokrata államtitkár megköszönte a segélyszervezet munkatársainak, hogy az elmúlt évtizedekben sokféle krízishelyzetben segítettek, példaként kiemelve a vörösiszap-katasztrófát, az árvizeket és a migrációs válságot.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról beszélt: a karitász munkatársai a példái annak, hogy „az élő hitnek cselekedetei vannak”. Mint mondta,

a nem hívő emberek többnyire úgy gondolják, az egyház elsődleges feladata a szociális munka. Nem sejtik, hogy az a – sokak által emlegetett – minőségi többlet, ami az egyházi szeretetszolgálatokra jellemző, éppen az ott dolgozók hitéből fakad.

Az egyház küldetése a hit továbbadása, e hitből következik az embertársak segítése, a szeretetszolgálati munka is – tette hozzá Veres András.

Fülöp Attila (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kijelentette: az igazi gondoskodáspolitika és szociális munka mindig keresztény gyökerű volt. Amikor a kormány bővíti együttműködését az egyházakkal a szociális munka terén, az nem az egyház, nem is a kormány, hanem a rászorulók érdekeit szolgálja.

Kitért arra: az elmúlt időszakban nőtt az egyházak szerepe a szociális, gyermekvédelmi területen.

Az összes szociális intézmény több mint fele, a gyermekvédelmi intézményeknek pedig 75 százaléka egyházi fenntartású.

Emlékeztetett: az Országgyűlés 2017-ben nyilvánította november 12-ét a szociális munka napjává. Ennek az ünnepnek az üzenete, hogy a szociális munkások nemcsak azért az elesettért tesznek, akivel kapcsolatba kerülnek, hanem rajtuk keresztül valamennyi „közösségünkért dolgoznak, legyen az a család, egy kis falu, egy város vagy a nemzet” – tette hozzá Fülöp Attila.

Écsy Gábor, a karitász országos igazgatója ismertette: a 90 éves fennállását ünneplő segélyszervezetet Mihalovics Zsigmond budapest-herminamezői plébános alapította. A kommunizmus idején ellehetetlenített szervezetet a rendszerváltás után szervezte újra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 1995-re kialakult a karitász országos hálózata, és a szervezet fokozatosan bekapcsolódott a nemzetközi karitász életébe is.

A szervezet központja 1990-től mostanáig egy Bartók Béla úti lakásban volt. Az új központ közösségi termét a közelmúltban elhunyt Mádl Dalmáról, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök feleségéről nevezték el, aki 2000-től a segélyszervezet jószolgálati nagykövete volt.

Az épületet Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a karitász elnöke áldotta meg.

Spányi Antal arról beszélt, az egyháznak „élettevékenysége” az elesettek segítése. Ezt a szolgálatot pedig két karral végzi: egyik karja a mozgalom, amelynek sok ezer tagja van a plébániai karitászközösségekben, a másik karja egy szakszerűen működő intézmény, amely krízishelyzetekben képes gyorsan, profi módon segíteni.

Emellett ahhoz, hogy az egyház valóban hatékonyan tudjon segíteni, szüksége van a kormány támogatására és Isten áldására is – tette hozzá a karitász elnöke.