Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, ezek 2012. és 2017. között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3%-kal nőttek. Magyarországon ez az arány, az OECD átlag több, mint háromszorosa, 4% volt. Ebben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50%-os pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzzük többek között, Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92%-a vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD átlag csak 88%.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok, ha az egy pedagógusra jutó gyerekek számát vizsgáljuk. Míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban egy pedagógusra 14 gyerek jut. Tehát a legtöbb OECD országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb a pedagógus utánpótlás terén, mint sok, nálunk gazdagabb ország.

Az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy hazánkban az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait. A Fidesz-KDNP kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD ország.

Rétvári Bence
KDNP alelnök

(Kép: 123RF)