Az oktatási államtitkárság szerint érdekes, hogy az elmúlt nyolc évben a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem hoztak létre sztrájkbizottságot és nem szerveztek közös demonstrációt, amikor 163 iskolára került lakat, amikor több mint tízezer pedagógust bocsátottak el, amikor elvonták a pedagógusok 13. havi fizetését, de a közoktatás támogatásának 100 milliárd forintos megkurtítása ellen sem tiltakoztak. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatásért felelős államtitkársága a közoktatási szakszervezetek pedagógusnapra időzített tüntetésének bejelentésére reagálva az MTI-vel hétfőn azt közölte: az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban a jövőben is minden, jogszabályban rögzített egyeztetési kötelezettségének eleget tesz.
A közleményben azt írták, a közoktatás átalakításáról szóló koncepcióról - annak ellenére, hogy erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az államtitkárságot - több alkalommal konzultáltak a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel, továbbá a tervezett intézkedések egy részéről az intézményvezetők véleményét is kikérték. Kitértek arra, hogy a közoktatási törvény 2010. december 3-án nyilvánosságra hozott koncepciójáról minden pedagógus és szervezet véleményt mondhatott; 560 észrevétel érkezett több mint ötezer oldal terjedelemben. Ezeket az államtitkárság feldolgozta, s a megfontolásra érdemes szakmai érvek többségét beépítette koncepciójába.
Felidézték, hogy a Közoktatás-politikai Tanáccsal május 3-án harmadik alkalommal folytattak hosszú egyeztetést. E testületnek a szakszervezetek is tagjai: a legutóbbi ülésen a sztrájkbizottság létrehozói és a kilátásba helyezett demonstráció szervezői is részt vettek. Az államtitkárság hozzátette: a korábbi jogalkotási gyakorlattal ellentétben a közoktatási törvény előkészítésébe bevonták az oktatás legtöbb szereplőjét. Álláspontjuk szerint a szakszervezetek az ország jelenlegi gazdasági helyzetének ismeretében irracionális követeléseket fogalmaznak meg, olyan egyeztetéseket kérnek számon, amelyek csak a törvénytervezet elkészülte után válnak időszerűvé.
