A kereszténydemokrata politikus a Hungary Helps Ügynökség által rendezett eseményen közölte: Magyarország a nemzetközi segélyszervezetek bevonása helyett a lehető legközvetlenebb módon, a krízisrégiók helyi szervezeteinek, közöttük hitelvű humanitárius szervezeteknek juttatja el adományait.

Ennek okai között említette, hogy ezen szervezetek felelős, megbízható partnerek, a legközelebb állnak a sérülékeny közösségekhez, a segítségre szorulók is bennük bíznak a leginkább, így az együttműködés velük a leghatékonyabb.

Szavai szerint a hitelvű humanitárius szervezetek természetesnek veszik, hogy nemcsak saját vallási közösségüket, hanem a velük együtt élő összes többi csoportot is támogatják, amivel – mint fogalmazott – „társadalmi kohéziót teremtenek”.

Ennek a magyar segítségnyújtási gyakorlatnak köszönhetően több mint három év alatt a Közel-Keleten és Afrikában meghaladta a 100 ezret a kedvezményezettek száma – ismertette Azbej Tristan (az afrikai látogatásán készült csoportképen az álló sorban jobbról a harmadik).

Az államtitkár kiemelte: a világban az egyre növekvő vallási türelmetlenség következtében humanitárius válságok alakultak ki. Kutatásokra hivatkozva hozzátette: a világ népességének több mint 70 százaléka él olyan államokban, ahol egyes vallási csoportok jogait csorbítják, ami jelentős emberi jogi és humanitárius krízist jelent.

Azbej Tristan úgy folytatta: a koronavírus-járvány ezeket a problémákat csak felerősítette és többszörösen sújtja a diszkriminált vallási és etnikai csoportokat, a többi között például az élelmiszeradományok elosztásakor.

Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője (alsó képünkön afrikai látogatásán) az eseményen kifejtette: 2015-ben a migrációs válság megmutatta, hogy a távoli országok problémái az európai mindennapok részévé váltak.

Közölte: határozottan támogatja a helyi egyházak és a hitelvű humanitárius szervezetek bevonását az európai humanitárius és fejlesztési politika megvalósításába. Példaként említette, hogy Afrika szubszaharai régiójában az egészségügyi szolgáltatások mintegy 40 százalékát ezen szervezetek biztosítják, továbbá részt vesznek a klímaváltozás elleni küzdelemben is.

Hölvényi György kiemelte, az afrikai társadalmakban az egyházak a mindennapi élet szerves részei, és álláspontja szerint az Európai Uniónak ezt figyelembe véve kell kialakítania fejlesztéspolitikáját.

A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt mások mellett Michael Köhler, az Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Műveletek Főigazgatóságának főigazgató-helyettese és Claudia Miller, az EU regionális vagyonkezelői alapjának – Szíria-ügyi – alapkezelője is.