1956. november 4-én a szovjet hadsereg eltiporta a magyar nép szabadságharcát. Emlékezzünk meg ’56 ismert és ismeretlen áldozatairól, akik megmutatták az utókornak, hogy a legreménytelenebb helyzetben is kiállhatunk igazunkért, emberségünkért, értékeinkért és jövőnkért!
Amikor kigyullad valahol egy apró fény, a világ gonosz erői szinte megfeszülnek, hogy elpusztítsák azt. Ez történt 1956-ban is, amikor a gyilkos szovjet hatalmi gépezet nem tűrte tovább az elnyomást elemi erővel lerázó magyar szabadságvágyat és néhány nap után ismét mindent eltiport a kommunista terror. A harcokban elhunyt hőseink áldozata mégsem volt hiábavaló, hiszen komoly repedést okoztak az elnyomó rendszeren, az ő példájukból merítettek erőt a későbbi nemzedékek.
„A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.” (Mindszenty József)
Kereszténydemokrata Néppárt
Félárbócon a nemzeti lobogó az Országház előtt 2018. november 4-én. A magyarság világszerte megemlékezéseket tart nemzeti gyásznapunkon (MTI Fotó: Kovács Tamás)
