Erősödjenek fel az értékeket megjelenítő, jó szándékú egyházi és civil kezdeményezések, és ezek segítsék egymást az egész Kárpát-medencében - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Budapesten. A De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk! című, a családról a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által rendezett szakmai konferencián az államtitkár rámutatott: tapasztalataik szerint sok a párhuzamosság a civil és az egyházi kezdeményezések között, és közülük sok hal el egy idő után.
Közlése szerint ezen a területen szerényen, de előre tudtak lépni, egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezeket a programokat a jövőben ki tudják teljesíteni. Szászfalvi László hangsúlyozta: az egyházakat az állam stratégiai partnerként kezeli az élet számos területén, majd hozzátette, az új alaptörvény természetesnek tekinti az állam és az egyház szétválasztását, de a közösségi célok érdekében kijelenti, hogy a két fél együttműködik a közjó, a társadalom felemelkedése, illetve a gazdasági és morális válság leküzdése érdekében.
Megemlítette, hogy tavalyhoz képest 10 milliárd forinttal jut több az idén az egyházak támogatására. Az egyházi intézmények finanszírozása, eltérően az eddigi gyakorlattól, egyenrangú lett a többi intézményével – hívta fel a figyelmet.
Utalt arra, hogy az állam „családbarát klímát” igyekszik megteremteni, ám önmagában a kormány nem tudja a problémákat megoldani, ezért az egyházi és civil szervezetekkel való együttműködést szorgalmazzák. A családtámogatási rendszert „sarkalatos törvényben szeretnék bebetonozni”, mert eddig a különböző kormányok „ráncigálták ezt a rendszert” – fogalmazott.
Szászfalvi László megjegyezte: a családtámogatás és a segélyezés között éles határt húz a kormányzat, ami „megrázkódtatásokkal is jár”, ugyanakkor szeretnék elérni, hogy „a gyermekek vállalása ne jelentse egyúttal a szegénység vállalását”. Mint mondta, „aktív munkából élő családokat szeretnének”, ezért „a gyermekekért élőknek és nem a gyermekekből élőknek” a támogatását szorgalmazzák, és az életkor szerinti minél korábbi gyermekvállalást ösztönzik.
A kormány munkájának eredményeként értékelte a kismamák foglalkoztatása után adott járulékkedvezmény és a családi típusú személyi jövedelemadó bevezetését. Az államtitkár szólt arról, hogy az új alaptörvény védi a tulajdont és az emberi méltóságot, valamint a magzat életét, amit a fogantatástól kell számítani. Az új alaptörvény védi ezen kívül a házasság intézményét, mint „férfi és nő közötti, önkéntes elhatározás alapján létrejött közösséget”, a családot pedig a nemzet fennmaradásának alapjaként tekinti – fűzte hozzá.
A rendezvény Kalota József ortodox érseki vikárius nyitó áhítatával kezdődött; a konferencián előadókkal képviseltette magát a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyház, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
