Ronald Reagan hitte és hirdette, hogy a kommunizmus az emberi történelem bizarr fejezete, amelynek utolsó lapjait elnöksége alatt írják - mondta Schmidt Mária a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett nemzetközi konferencián. A történész rámutatott: az egykori amerikai elnök (1981-1989) biztos volt abban is, hogy a nagy ellenfél, a kommunizmus saját belső ellentmondásainak köszönhetően belátható időn belül megsemmisül. Reagan megerősítette az amerikaiak önbizalmát és visszaadta harci kedvüket, meg volt győződve, hogy az Egyesült Államok feladata a szabadság és a demokrácia értékeinek képviselete a világban. Az egész napos tanácskozást abból az alkalomból rendezte a múzeum a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen, hogy száz éve született az Egyesült Államok 40. elnöke. Reagan 1981 és 1989 között volt elnök; hazájában úgy értékelik, döntő szerepe volt a Szovjetuniónak - ahogy ő nevezte, a gonosz birodalmának - a megdöntésében.
    
Schmidt Mária szólt arról is, hogy Reagan korán, már az 50-es években egy országjáró körútján megértette, nem a nagytőke, hanem a kormányzati túlterjeszkedés bénítja meg az emberek öngondoskodását, vállalkozó kedvét, felelősségvállalási hajlandóságát. Meggyőződésévé vált, hogy a kormányzat túlterjeszkedése szabadságellenes, mert megöli az egyéni kezdeményezést, mint mondta, "a kormány nem a megoldás, hanem a probléma maga".

Vlagyimir Bukovszkij emberi jogi aktivista, a szovjet idők ismert ellenállója arról beszélt: nem volt szükség különösebb éleslátásra annak megjóslásához, hogy a
"szörnyen rugalmatlan" és nem demokratizálható szovjet rendszer egy szép napon bedől. "Reagan kivételes személyiség volt (...) úgy gondoljunk rá, mint aki segített annak elérésében, hogy szabadok legyünk" - mondta a Nagy-Britanniában élő emberi jogi aktivista.

Európa sokat köszönhet Ronald Reagan egykori amerikai elnöknek, mindig nagy tisztelettel emlegetik, amiért reményt adott az embereknek – közölte Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti vezetője. Elmondta: Reagan elválaszthatatlan a berlini fal leomlásától is, mivel nyíltan sürgette, hogy Gorbacsov akkori szovjet vezető nyissa meg a határokat, kapukat mindenütt Európában. A határokat aztán Magyarországon, Sopronkőhidán nyitották meg, a kommunizmus megbukott, megnyílt a szabadság útja. Nemcsak Németország, hanem egész Európa sokat köszönhet Reagannek.

Az egykori amerikai elnök reményt adott a kommunizmusban élőknek, hogy nincsenek egyedül – emelte ki Horia-Roman Patapievici romániai író és fizikus. Reagan szerinte nemcsak az amerikaiak, hanem minden olyan kelet-európai elnöke volt, akik elnyomásban éltek, és akik nélküle nem győzhették volna le a kommunizmust. Valerij Muszatov orosz történész, diplomata úgy vélekedett, Reagan és Gorbacsov érdeme, hogy enyhült az amerikai-szovjet kapcsolatok feszültsége, mivel felismerték, hogy ellenkező esetben zsákutcába kerülnek.

Patrick T. Egan amerikai külpolitikai és kommunikációs tanácsadó szerint Reagan gondolkodásának középpontjában az egyéni szabadság és az elnyomás elleni harc állt. A tanácsadó kijelentette: Reagan szerint a katonai erő ugyan fontos, de a kommunizmus elleni győzelem alapja inkább a demokrácia magasabb rendű eszmeisége lehet. John O,Sullivan brit újságíró párhuzamot vonva az amerikai elnök és II. János Pál pápa között megjegyezte: a pápa is egyházán belül kapta a legtöbb kritikát. Az elnök és az egyházfő is hitt abban, hogy a kommunizmus alapvetően gonosz, de legyőzhetik, mivel az igazság megállíthatja. Mint fogalmazott, Reagan és II. János Pál szövetségesként tekintettek egymásra, szorosan együttműködtek a kommunizmus elleni küzdelemben.