A keresztény, zsidó és iszlám világvallás társadalomformáló szerepe, a vallásszabadság, az egyházak közötti békés együttélés előmozdítása is napirendjén szerepel annak a nemzetközi konferenciának, amit Gödöllőn rendeznek a héten. A tanácskozást a KDNP-s Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes nyitja meg.
Főleg a készülő egyházi törvényről kérdezték az újságírók Szászfalvi László államtitkárt, aki viszont inkább az eredetileg meghirdetett témáról, a többnapos gödöllői tanácskozásról akart beszélni sajtótájékoztatóján.
A „Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd” címet viselő konferenciát a hét közepén tartják, kapcsolódva Magyarország uniós elnökségéhez. A rendezvény kiemelt célkitűzéseként az államtitkár a három világvallás társadalomformáló szerepének, a vallásszabadság érvényesülésének, az egyház és az állam közötti párbeszéd megvalósulásának áttekintését említette, valamint annak tanulmányozását, hogyan lehet előmozdítani az egyházak békés együttélését az államigazgatás közreműködésével.
A konferenciát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg, a kormány részéről Szászfalvi is köszöntőt mond. A tanácskozás végén záródokumentumot adnak ki.
Ami az egyházakról szóló törvényt illeti, az államtitkár igyekezett kevés konkrétumot mondani. Végleges javaslat még nincs, folynak az egyeztetések, a tervek szerint a parlament a nyári rendkívüli ülésszakban elfogadja az új jogszabályt. Az államtitkár azért is óvott a találgatásoktól, mert a sajtóban téves közlések, dezinformációk is megjelentek.
A kormány azért szeretné szigorítani a törvényt, hogy csak a valóban hitéleti tevékenységet végző, már bizonyított vallási közösségek kaphassák meg az egyházi státuszt. Szászfalvi áprilisban úgy nyilatkozott: a jelenleg háromszáz egyház száma a jogszabály elfogadása után becslése szerint jóval száz alá fog csökkeni. Előfordulhat, hogy csupán negyven-ötven marad meg. A többiek egyesületként folytathatják.
A Népszabadság kérdésre, hogy az államtitkár szerint melyek a leginkább vitatott pontjai a tervezetnek, Szászfalvi László az egyházak regisztrációjának ügyét említette. Mint mondta, ezen kívül is akadnak nyitott kérdések: mindenekelőtt ilyen az úgynevezett történelmi egyház kategória határainak megállapítása. A kereszténydemokrata politikus kijelentette: az az elképzelés, amely 25 ezres létszámhoz kötötte volna a történelmi egyházak elismerését, egy korábbi változatban szerepelt, és már nem feltétlenül érvényes.
