Fülöp Attila az Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség (SzOSzAK Egyesület) 16. Országos Szociális Szakmai Konferenciáján beszélt arról, hogy az állami, az önkormányzati, az egyházi vagy a civil fenntartásban működő szociális intézmények valamennyi dolgozója részesül béremelésben. Ez az alapbér és az ágazati pótlék együttes összegének megemelését jelenti, és megmaradnak az egyéb pótlékok is.

A szociális területen így az átlagbér januártól 370 ezer forintra emelkedik, ami a 10 évvel ezelőtti 137 ezer forinthoz képest nagyobb növekedés, mint a nemzetgazdasági átlagbér emelkedése volt – fűzte hozzá az államtitkár.

Megjegyezte, a gondoskodáspolitika, a szociális biztonság terén először mindenki az anyagiakra gondol. Míg 2010-ben 3,5 millió embernek volt munkája Magyarországon, a minimálbér pedig 73 ezer 500 forint volt, addig jelenleg 4,5 millióan dolgoznak és januártól 200 ezer forint lesz a minimálbér. Akkor minden ötödik megváltozott munkaképességű embernek volt lehetősége dolgozni, ma már minden másodiknak.

Fülöp Attila úgy vélekedett: félreértelmezés az, hogy a gondoskodáspolitika, a szociális ellátás biztosítása az állam monopolhelyzetű feladata, ahogy az az 1990-es évek előtt jellemző volt. Az állam azokat a lehetőségeket keresi, hogy milyen szereplőkkel tud együttműködni, amivel nemcsak az anyagi biztonság lehetőségét teremti meg, de a közösségi kötődését is, ami ugyancsak elengedhetetlenül szükséges.

A kormány az egyházakat stratégiai szövetségesnek tekinti a gondoskodáspolitikában, mert az egyházak már akkor részt vettek benne, amikor állam és törvények nem léteztek; az egyházak lelki biztonságot is tudnak nyújtani, szerepüket pedig felekezettől függetlenül ezen a téren a magyar társadalom is elfogadja – részletezte az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy 2020 tavaszán született az a törvény, amely kimondja, hogy ha az állami feladatot az egyház átveszi, akkor minden olyan erőforrás jár az új fenntartónak, ami ehhez szükséges.

Ma már a szakellátás – beleértve a gyermekvédelemmel és a szociális ellátással kapcsolatos feladatokat is – majdnem 50 százalékban egyházi fenntartású, míg 2010-ben mindössze 12 százalékban volt az. Kiemelkedő ezen belül is a gyermekvédelem, ahol közel 75 százalékra emelkedett az egyházi fenntartók aránya – jelezte Fülöp Attila.

A gyermekvédelem területéről szólva elmondta: jelenleg 23 ezer gyermek nem a saját családjában nevelkedik, 70 százalékukat sikerült eddig nevelőszülőknél elhelyezni. A speciális, különleges igényű gyerekek esetében viszont szükség van az intézményrendszer megerősítésére, ezen a területen is kisebb pótlékemelés történt a közelmúltban.

Fülöp Attila a fogyatékossággal élők helyzetére kitérve azt mondta: idén 900 ember költözik ki év végéig a támogatott lakhatás keretében olyan otthonokba, ahol a nagy intézményi létszámok helyett legfeljebb tizenkét embert helyeznek el. Ez a lakhatási forma beváltotta a reményeket, a jelenlegi projektben 206 helyszínen több mint 2000 ellátott költözhet ilyen otthonokba, miközben még 13 ezren laknak 50 fősnél nagyobb intézményekben, amelyek leépítése azonban már megkezdődött.

Hozzáfűzte azt is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása érdekében a fejlesztő foglalkoztatás nagymértékben nőtt az elmúlt két évben. Látható, hogy ahol ilyesfajta munkalehetőség adódik, az egybeesik a megváltozott munkaképességű emberek akaratával is, ezért ezt tovább kívánják erősíteni.

Fülöp Attila szót ejtett arról is, hogy egy új kormányrendelet az állami intézményekben is kötelezővé teszi a dolgozóknak a koronavírus elleni védőoltást. „A jelen helyzetben nincs más megoldás a Covid ellen, mint az oltás”, ezt a saját és a családja érdekében is érdemes mindenkinek megfogadnia – hangsúlyozta.