Giesswein Sándor keresztényszociális szervezőről, lelkipásztorról és országgyűlési képviselőről nyitott roll-up kiállítást hétfőn Keszthelyen a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a Kereszténydemokrácia nagyjai címmel.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese, Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) polgármester és Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP keszthelyi elnöke (b-j) a Kereszténydemokrácia nagyjai című, Giesswein Sándor keresztényszociális szervezőről, lelkipásztorról és országgyűlési képviselőről szóló roll-up kiállítás megnyitóján Keszthelyen, a Balaton Színházban 2024. május 27-én. MTI/Katona Tibor
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese az 1856-ban született és 1923-ban elhunyt politikusról felállított tablók előtt megnyitóbeszédében azt mondta: nagy tudású, nyolc nyelven beszélő tudós volt. Levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, nagyon sok társadalmi szervezetben vállalt tagságot, de mindenekelőtt keresztényszociális szervező volt.
Kiemelte, hogy
Giesswein Sándor az akkori marxista ideológiával szemben fogalmazta meg a keresztényszociális segítségnyújtás alapjait, ő hozta létre az első magyar munkásegyesületet. Szándéka szerint nem az osztályharcos ideológiára, hanem a keresztény szemléletben rejlő kiegyensúlyozottságra alapozva valósította meg a társadalmi segítségnyújtást.”
Lelkipásztorként is fontos munkát végzett, és húszéves parlamenti képviselősége idején munkájában is érvényesítette a keresztény szellemiséget. Temetésén az őt búcsúztató pap úgy vélekedett: nagy embert temettek, mert sok kisember vett részt a szertartáson – idézte fel Harrach Péter.
Manninger Jenő, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere és -jelöltje hangsúlyozta, a szociális gondoskodás, az emberek jóllétével törődés alapján került Giesswein Sándor mellszobrára az a megfogalmazás, hogy a béke és a szeretet apostola volt.