Az alkotmány megszületésének körülményeiről, és az új alaptörvény körüli polémiákról beszélgetett a gondola.hu Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével. A kereszténydemokrata politikus kifejtette: szívük szerinti alaptörvényt alkottak, minden benne van: a kereszténység hangsúlyos elismerése - így a keresztény Európa kifejezés is -, Szent István, Szentkorona, a történelmi alkotmány értékei, az egységes magyar nemzet és az, hogy Magyarország nem pusztán felelősséget érez a határon túli magyarokért - mint ahogy a régi szövegben volt -, hanem felelősséget visel értük.
Semjén Zsolt álláspontja szerint világnézeti beállítottságtól függetlenül épp ésszel nehéz támadni, hogy az alaptörvény a magyar Himnusz első sorával kezdődik.
A KDNP elnöke nem titkolta, heves viták voltak a magzati élet alkotmányos védelme körül, mint fogalmazott, „ez a pont vagy vessző élet-halál kérdés". Persze már az komoly eredmény, hogy bent van a szövegben, hogy a magzat életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Azonban, ha az embernek az élethez való jogát kimondó rész, és a magzati élet védelmét kimondó rész között pont van, akkor van az emberi élet, és van a magzati élet – mint két külön valóság. Ha a kettő között vessző van, akkor az emberi élet egy része a magzati élet. Ezért ez nem egy jelentéktelen stilisztikai, hanem szó szerint élet-halál kérdés. Ezért itt szükséges egyfajta szent hajthatatlanság. Személy szerint is sokat jelentett nekem, amikor a nuncius úr az Apostoli Szentszék nevében kinyilvánította – teológiai értelemben is vett – elismerését – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a balliberális cikkek és európai uniós jogvédők szerint sima kereszténydemokrata erőszakosság volt, hogy a házasság vonatkozásában beírták az alkotmányba, hogy a házasság csak és kizárólag egy férfi és egy nő között lehetséges Semjén Zsolt elmondta: „kulcs fontosságú, hogy metsző élességgel lássuk és láttassuk: amint diszkriminatív azonos dolgokat különbözőképpen kezelni, ugyanúgy diszkriminatív különböző dolgokat azonos módon kezelni. A természet rendje szerint sem tehető egyenlőségjel a házasság megszentelt intézménye és mindenféle deviancia közé, már csak azért sem, mert ha feladjuk az egy férfi egy nőt, akkor hol van ennek határa? Ha például két férfi házasodhat, akkor három miért nem? Vagy akkor milyen alapon tiltják a bigámiát? – tette fel a kérdést. Az állam nem azért támogatja szimbolikus és anyagi módon a házasságot, hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azért, mert a gyermekek születése és felnevelése által ez biztosítja a nemzet fennmaradását és az idősebb generációk eltartását. Persze lehet erőszakossággal vádolni, de valójában Szent Escrivá megfogalmazása a pontos: a népek életében két döntő fontosságú pont van: a házasságról szóló törvények és az oktatásról szóló törvények, és ezen a ponton Isten fiainak határozottaknak kell lenni – jelentette ki.
Az alkotmányon túl a legfontosabb programok között említette a családtámogatás megjelenítését az adórendszerben, aminek a lényege, hogy az állam nem vonhatja el a családtól azt, ami a gyerekek felneveléséhez szükséges, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például három gyerek után százezer forint marad a családnál. És ami nekem a legfontosabb: az állampolgárság megadása határon túli véreinknek, ami a magyarság közjogi újraegyesítése, és ősszel meglesz a szavazati jog is.
A szavazati jogról szólva hangsúlyozta: nem meglepő, hogy támadja a balliberális média, de Josemaría Escrivá szavait idézve kijelentette: ha nincsenek nehézségek, foglalatosságainknak nincs emberi vonzereje… de természetfeletti sem. Amikor beversz egy szöget a falba, és nem talál ellenállást, mit akaszthatsz utána arra a szögre?
