Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel „nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük” – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2) megérkezik a brüsszeli EU-csúcsra 2018. február 23-án. Balról Gottfried Péter, a kormányfő európai és külgazdasági főtanácsadója (b), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (k), Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár (b4) és Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (j). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Az unió ennek legalább a felét térítse meg! – jelentette ki.
„Ezt is szóba kell hozni a mai napon. Munkára fel!” – tette hozzá Orbán Viktor.
Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban „vannak egészen abszurd javaslatok is” – fogalmazott a kormányfő.
Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – közölte a miniszterelnök.
Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké – jelentette ki.
A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.
A pénteki egynapos csúcstalálkozó első napirendi pontjaként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Majd a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerről. Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg.
Szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.
