Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt külügyi igazgatója, a párt európai parlamenti képviselője (Archív fotó)

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint Európa kollektív felelősségének elsősorban nem a térségből érkező migránsok integrációjában kell megnyilvánulnia, hanem sokkal inkább abban, hogy a helyben maradáshoz szükséges alapvető feltételek megteremtéséhez nyújt segítséget.

Az Európai Unió és a fejlődő országokat tömörítő ACP-csoport Közös Parlamenti Közgyűlése alkalmából a dél-afrikai Lesothóba látogatott Hölvényi György európai parlamenti képviselő. Az Európai Néppárt (EPP) politikusa a törpeállamban tett látogatása apropóján az uniós fejlesztéspolitikáról és Afrika-stratégiáról lapunknak nyilatkozva elmondta: az európai baloldalnak bár egyre fogyatkozó, de nem elhanyagolható része továbbra is amellett érvel, hogy a migráció alapvetően jó. – E kérdésben még mindig óriási politikai vita van a kontinensünkön, ebben kell magunkat pozicionálni a 27 tagállam egyikeként – fogalmazott a politikus, aki szerint a bizonyos uniós országokban még ma is élénk posztgyarmatosítási traumákból adódó befogadási kényszertől el kell jutni az egyetlen reális és tartós megoldásig: a helyben nyújtott segítési kultúra kialakításáig.

Mint fogalmazott, a visegrádi országoknak egy – posztgyarmatosítási traumáktól mentes – nagyon sajátos, realisztikus perspektívája van a kérdésben, a cél pedig az, hogy ez minél nagyobb hangsúllyal jelenjen meg az európai fejlesztési politikában. – Az uniós fejlesztéspolitika feladata, hogy visszaszorítsa a családokat szétszakító és gyakran életveszéllyel járó elvándorlást, éppen ezért lett a magyar kormányzati politika egyik prioritása az afrikai országok népességmegtartó erejének ösztönzése – magyarázta a politikus, aki egyúttal a Hungary Helps Program egyik jószolgálati nagykövete is.

A fekete kontinens országait jól ismerő, a térség politikai és egyházi vezetőivel egyaránt szoros munkakapcsolatban álló Hölvényi György hangsúlyozta, európaiként nem tetszeleghetünk egy olyan hamisan felépített szerepben, ami azt sugallja, meg tudjuk oldani a fekete kontinens összes problémáját.

– Ilyen szempontból álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika, amely a saját politikai céljaikra használja fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket – fogalmazott Hölvényi György. Hozzáfűzte: Európa kollektív felelősségének elsősorban nem a térségből érkező migránsok integrációjában kell megnyilvánulnia, hanem sokkal inkább abban, hogy a helyben maradottak életfeltételeinek megteremtéséhez segítséget nyújtson.

Az üldözött keresztények megsegítését célul kitűző Hungary Helps Program kapcsán elmondta: Magyarországnak mindig is voltak nemzetközi fejlesztéspolitikai célkitűzései, elég csak a határon túli magyarságra gondolni, a Hungary Helps Programmal ugyanakkor ennek a szegmensnek egy újfajta minősége alakult ki, amely az adott régiókban jelentős hagyományokkal rendelkező, milliókról gondoskodó vallási szervezeteket, illetve egyházakat is partnernek tekinti. – Európai parlamenti képviselőként az én szempontomból az a leglényegesebb célkitűzés, hogy minél szélesebb körű európai partnerhálózatot, illetve együttműködési lehetőségeket tudjunk kialakítani a következő hónapokban – válaszolta a politikus arra a kérdésre, hogy jószolgálati nagykövetként milyen célokat fogalmaz meg a 2020-as évre. Hozzáfűzte, számos fogalmi vita van az EU-ban arra vonatkozóan, hogy mit jelent a biztonság, illetve a migrációs okok megelőzése.

– Az Európai Néppárton belül is nagyon nehéz lenne egységes migrációs politikáról beszélni, hiszen gyakorlatilag mindenki a saját nemzetpolitikájának megfelelően viszonyul a kérdéshez – mondta.

Hölvényi György szerint a pártcsaládon belül egység van a migrációs nyomás csökkentésére vonatkozóan, ugyanakkor abban a kérdésben, hogy ehhez milyen intézkedésekre van szükség, már korántsem egyeznek a nézőpontok. – Ez a vita testesül meg például a líbiai fegyverembargót felügyelni hivatott, illetve az embercsempészek tevékenységének megakadályozására létrejött Sophia nevű uniós haditengerészeti művelet újraélesztése körül kialakult diplomáciai csatározásban – magyarázta a politikus.

Elmondta azt is: az Európai Bizottság márciusban fogja ismertetni az Afrika-stratégiáját, amelyet májusban külügyminiszteri szintű találkozó követ az unió és az Afrikai Unió tagországai között.

Hozzáfűzte: az uniónak magával szemben is számot kell vetnie arra vonatkozóan, hogy mi az, amit tényleg el tud végezni Afrikával kapcsolatban. Hölvényi György szerint a jelen állás szerint az EU Afrika legnagyobb segélyezője, azonban ha mérleget vonunk az elmúlt évtizedek munkája felett, azt látjuk, hogy nagyon keveset haladtunk előre.

– Az elvégzett munka is fontos volt, hiszen legalább nem lett rosszabb a helyzet. Fontos azonban, hogy a fejlesztéspolitikában nem lehet általánosságban beszélni, ehelyett inkább a konkrétumokra kell koncentrálni, ma ugyanis a segélyezésnek csupán egy töredéke jut el valóban a rászorulókhoz – fogalmazott a politikus. Hozzátette, a nemzetközi szervezeten keresztül folyt pénzt felemészti az adminisztráció.

Mint mondta, rengeteg ENSZ-program van, amelyeken keresztül eljut a pénz, ugyanakkor azt is meg kell gondolni, stratégiai szempontból nem jobb-e, ha az EU ezt maga csinálja meg, és nem egy nehezen átlátható szervezeten keresztül juttatja el a támogatást a célországokba.

– Európának be kell látnia, hogy Afrikát tekintve végesek a lehetőségei. Erre azért van szükség, mert a migráció miatt Afrika közelebb van az EU-hoz, mint valaha, számba kell tehát venni erőinket, és célzottan oda juttatni a segítséget, ahol az valóban megtérül – közölte Hölvényi György, aki Lesotho után közvetlenül Ghánába utazik, ahol még az Európai Parlament fejlesztési szakbizottságának delegációját megelőzve ellátogat az ország legszegényebb régióiba, hogy személyesen ismerje meg a térség legsürgetőbb humanitárius szükségleteit.