Kijevben huszonötször szólalt meg a harang, és éjszakai misével emlékeztek a negyedszázada történt csernobili nukleáris balesetről. A szomorú évfordulónak különös aktualitást adott a fukusimai atomerőmű katasztrófája. A Hirosimára dobott amerikai atombombánál négyszázszor nagyobb sugárszennyezést okozó katasztrófa nyomán radioaktív felhő borította be Európa jelentős részét, Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban több százezer embert kellett evakuálni. Az emberi tragédia mellett a 25 éve bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára irányította rá a figyelmet – mutatott rá Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az évforduló alkalmából Brüsszelben közzétett nyilatkozatában.
Kijevben a csernobili baleset mentesítésében részt vett, és rövid időn belül elhunyt tűzoltók és munkások emlékművének közelében Kirill orosz pravoszláv pátriárka vezette a megemlékezést, aki Viktor Janukovics ukrán elnök és más hivatalos személyek társaságában jelent meg.
A csernobili atomerőműben 25 éve történt katasztrófa következményeit tekintve az egyik legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt, és tanulsággá vált az egész emberiség számára – állapította meg az orosz kormányfő az Orosz Csernobil Szövetség elnevezésű társadalmi szervezetnek az évforduló napján, kedden küldött táviratában. A város közelében rendezett megemlékezésen Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök is részt vett. A két államfő elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amely az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásban részt vevő „likvidátoroknak” a tiszteletére emelnek. Az emlékművet december 14-én leplezik le.
Az emberi tragédia mellett a 25 éve bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára irányította rá a figyelmet – mutatott rá Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az évforduló alkalmából Brüsszelben közzétett nyilatkozatában. A halálos áldozatokra, sugárfertőzöttekre és otthonukat elhagyni kényszerülőkre emlékezve a lengyel politikus leszögezte: az emberiség történelmének legsúlyosabb nukleáris balesetére adott válasz az elmúlt évtizedekben a hatékony nemzetközi együttműködés példájává is vált. Az érintett országok kormányzatai, a helyi vezető testületek, az ENSZ, az Európai Unió, a Vöröskereszt, a civil társadalom együtt fáradoztak azon, hogy minimálissá tegyék a katasztrófa káros egészségügyi hatásait, minél szélesebb körben elterjesszék a probléma ismertségét, továbbá segítsenek az ellenőrzésben. Buzek azt is sürgette, hogy a nemzetközi közösség tartsa fenn erőfeszítéseit és anyagi támogatását a további biztonsági és újjáépítési munka segítésére.
Orosz tudósok újra felajánlottak Japánnak több változatot a fukusimai erőmű nukleáris hulladékainak semlegesítésére. Valentyin Szergijenko, az akadémiai részleg elnöke szerint Japánban az oldatot jelenleg kondenzálják, és a maradékot kockákba préselik, így azonban a felszámolás évtizedekig tarthat. A tudós rámutatott: a fukusimai erőműben nem történt nagymértékű nukleáris szennyezés, de a következmények mérhetők Csernobilhoz, főleg mert az erőmű területén tárolták a fennállása óta, 30 év alatt felgyülemlett nukleáris hulladékot. Ha egy plutóniumbombához mintegy 6 kilogramm plutónium szükséges, akkor ott mintegy 40 bombára való plutónium van.
