Négy KDNP-s honatya, Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít; ugyanakkor a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumban – olvasható a parlament honlapjára pénteken felkerült törvényjavaslatban.
A benyújtott törvényjavaslat a fenti kategóriába sorolja a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházat, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusát, a Magyarországi Unitárius Egyházat és a Magyarországi Baptista Egyházat.
A javaslat melléklete felsorolja azokat a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hit Gyülekezete, Üdvhadsereg Szabadegyház, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége.
A melléklet további 23 egyházat sorol fel, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek; ezeknek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Közöttük szerepelnek egyebek mellett a mormonok, a buddhista és iszlám vallási közösségek, a nazarénusok, a Jehova Tanúi és az anglikán egyház is.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása a tervek szerint kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz kerül, ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthető nyilvántartás vezetését. A törvényjavaslat számba veszi, hogy mikor nyújtható be nyilvántartásba vételre irányuló kérelem, erre többek között akkor kerülhet sor, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van.
Leszögezi azt is a törvényjavaslat, hogy önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, környezet- és természetvédelmi és a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési tevékenység. Az egyház, vallásfelekezet, illetve vallási közösség definíciójaként azt írja a törvényjavaslat: az azonos hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik.
Biztosítani kívánja a törvényjavaslat az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal. Biztosítani kívánja a törvényjavaslat, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit az állam biztosítja.
