Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. Hangsúlyozta: az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne – idézte fel a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy a helyzet megváltozott: „most a Kelet csillaga áll magasan", Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon.
Kínai delegáció érkezik a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumára Budapesten, az Egressy és a Stefánia út kereszteződésénél 2017. november 27-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a „16+1" formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi „win-win helyzet".
Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás.
Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, „zászlóshajó", amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.
Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke (középen, b-j) érkezik a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitójára a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Kitért a kínai elnök „Egy öv, egy út" kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely – fogalmazott – nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul.
A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését – közölte a miniszterelnök, tudatva: a hétfői plenáris ülés után a magyar és a kínai Eximbank aláírja a Kína-Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást.
Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy a kelet-közép-európai térségben semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján azt mondta: a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki.
A tárcavezető beszédében kiemelte: a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.
Ugyan a földrajzi távolság mindig kockázatot és nehézséget okoz, a kormányok segíthetnek az üzleti kapcsolatok javítása érdekében a politikai kapcsolatok alakításával és a finanszírozási háttér biztosításával – magyarázta. Úgy vélekedett, mindkét feltétel adott ma a cégek együttműködéséhez. Szijjártó Péter kijelentette: mára olyan nyitott vagy vitás kérdés nincs, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását.
A külügyminiszter megjegyezte: Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalma meghaladja a 60 milliárd dollárt.
Kitért rá: létrejön a Kína és kelet-közép-európai országok közötti bankszövetség, amely a fejlesztési források koordinációja szempontjából előrelépést jelent.
Kínai kormányfő: kölcsönösen előnyös Kínának és a kelet-közép-európai országoknak az együttműködés
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak – mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján, hétfőn Budapesten.
A kínai kormányfő kiemelte: az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, amellyel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze.
Kitért rá: országa nagy gazdasági lendületben van, évente rengeteg új cég jön létre, amelyek nagyon sok munkahelyet hoznak létre és a hagyományos ágazatokat is modernizálják.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Úgy vélte, racionális Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Ebben az együttműködési keretben az országok kiegészítik, erősítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon – közölte. Hozzátette: remélhetőleg a kínai import nyújtotta lehetőségekből sok kelet-közép-európai cég is részesülhet.
Megjegyezte: a turizmus is jelentős fellendülésben van, minden évben egyre több kínai turista érkezik a közép-európai régióba. A kínai miniszterelnök emlékeztetett: a mostani a hetedik ilyen üzleti találkozó, és hamarosan kezdődik a hatodik csúcstalálkozó az érintett országok vezetői számára. Azért rendeztek eddig eggyel több üzleti fórumot, mert a fórum ötletéből született a kezdeményezés, hogy hasonló körben csúcstalálkozót is szervezzenek – mutatott rá.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)
