Rétvári Bence hangsúlyozta: ha nem emlékeznénk az ártatlanul elhurcoltakra, az elnyomást relativizálnánk. Az emlékezés a múltbeli embertelenségek áldozatai előtti főhajtáson túl a jelen és jövő hasonló törekvéseivel szemben hazánk és nemzetünk immunrendszerének megerősítését is szolgálja.

Rétvári Bence (KDNP) államtitkár, miniszterhelyettes (Emberi Erőforrások Minisztériuma)

Recsk nekünk, magyaroknak egy szinonima: a szovjet kényszermunka-táborok mintáját követő embertelenség, a bűn nélküli büntetés, a megtorlás, éhezés, brutalitás, szenvedés, betegség szinonimája - fogalmazott a politikus.

Felidézte: 65 éve zárta be kapuit a recski kényszermunka-tábor, ekkor kezdték eltüntetni az itt 1950 és 1953 között történt szörnyűségek nyomait, amikor nemcsak a tábor területén, hanem a környéken is rettegés, félelem uralkodott. Az ávósoktól mindenki félt, és erre a félelemre épült a kommunista rendszer is - tette hozzá.
    
Rámutatott: a Recsken raboskodó körülbelül 1500 ember közül nem mindenki volt a Rákosi-rendszer ellensége. Ezek az áldozatok teljesen ártatlanul szenvedtek, az itteni büntetéseket bűn nélkül szabták ki csupán azért, mert a kommunista diktatúrának a többi diktatúrához hasonlóan alapvető eleme a megfélemlítés .
    
A történtek megismerhetővé tételére és az elkövetett bűnök feledésbe merülésének megakadályozására született a rendszerváltás óta néhány szimbolikus döntés is - jelezte az államtitkár, példaként említve a Terror Háza Múzeum másfél évtizeddel ezelőtti létrehozását, a központi Málenkij Robot Emlékhely februári és a kommunista elnyomás áldozatai előtt tisztelgő óbudai emlékmű közelmúltbeli felavatását.
    
Az államtitkár kiemelte: fontos kormányzati intézkedés volt 2010 után a  politikai rehabilitációs ellátásban részesülők juttatásainak jelentős emelése és az érintettek körének kiszélesítése. „Ezek fontos emberi, erkölcsi kötelezettségeink azért is, mert 2010 előtt éveken keresztül ezeket a juttatásokat befagyasztották, akkor a kommunista diktatúra áldozatain akartak spórolni" - emelte ki.
    
Hozzátette: a mostani kabinet elégtételt kíván adni mindenkinek, aki ártatlanul, a magyarsága, a keresztény vallása, a nemzeti gondolatai miatt szenvedett.
    
Rétvári Bence arról is beszélt, hogy a recski tábor bezárását nem a nyugat-európai nyomás, hanem Sztálin halála, a politikai terror enyhülése és a magyar emberek ellenállása kényszerítette ki, mint ahogyan a kelet-európai országok sorát megnyomorító, szovjet mintájú kommunista diktatúra rémtettei ellen sem léptek fel a világ szabad nemzetei kellő határozottsággal.
    
Ahogyan akkor, úgy most is csak magunkra számíthatunk - jelentette ki.
    
Egy szűk „anyagi és hatalmi előnyt remélő bűnözői réteget" leszámítva Magyarország sohasem vált diktatúrák kiszolgálójává, mindig csak elszenvedte azokat - mondta az államtitkár. Hozzátette: amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, nem fogja engedni, hogy relativizálják a diktatúrák bűneit, és megvédi hazánk szuverenitását, „mert a magyar közösségi önrendelkezés csorbítása a 20. századi történelemben mindig súlyos következményekkel járt".