Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Latorcai Csaba: Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb országa között lehet

Magyarország elfogadott helyreállítási tervével a kormány kiemelt célja, hogy 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagországa közé kerüljön hazánk – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető főtitkára csütörtökön Vácon.

Latorcai Csaba a Polgári Vállalkozók Egyesülete a Dunakanyarért rendezvényén azt mondta: az Európai Bizottsággal (EB) történt másfél évnyi egyeztetés után szerdán Magyarország eljutott odáig, hogy az EB olyan határozatot hozott, miszerint az ország helyreállítási tervét elfogadásra javasolja az uniós pénzügyminiszterek tanácsának. Az államtitkár hozzátette, hogy hazánknál egyik uniós tagállam sem kapott jobb minősítést a helyreállítási tervére. „A beadvány kiváló minősítést kapott” – fogalmazott.  

   

Az államtitkár elmondta:

a következő hétéves területfejlesztési időszak fókuszában annak kell állnia, hogy az ország többi térsége is olyan jól teljesítsen, mint a Közép-Magyarországi Régió.

 

Hozzátette, hogy Pest megye az uniós átlag „másfélszeresét hozta gazdaságilag, tehát jól teljesített”, de a térségen belül szükség van további fejlesztésekre, kiegyenlítésekre. Makroszinten ugyan Pest megye szép eredményeket mutatott fel, de a belső egyenetlenségeket az elkövetkező hétéves fejlesztési időszakban szeretné a kormány felszámolni – mondta Latorcai Csaba.     

Kitért arra is: az új területfejlesztési politika lényege, hogy együtt gondolkodik a kormány a helyiekkel, ezért a következő terület-, és gazdaságfejlesztési időszak főbb prioritásait a helyi konzultációk alapján kívánják meghatározni. Hozzátette: a főbb fejlesztési célterületek a zöldenergia, az informatika és a digitalizáció lesz.

Napokon belül remélhetőleg aláírásra kerül a Partnerségi megállapodás is, az operatív programjaink is jóváhagyásra kerülnek, és a jövő év első negyedévének végére a konkrét források is megérkezhetnek Magyarországra

 

– fűzte hozzá.     

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára, aki egyben a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője azt mondta:

olyan támogatásokat szeretne a kormány megvalósítani, amelyek elősegítik, hogy ahogyan már az előző válságból is a leggyorsabban kerültünk ki, ez most is így legyen.

 

Hozzátette, hogy élesen látszik a különbség az uniós tagállamok többségének gazdaságpolitikája és a magyar gazdaságpolitika között: míg a tagállamok többsége adót emelt, Magyarország adót csökkentett. Az államtitkár leszögezte: „ha a vállalkozóknak segítünk, a munkavállalóknak segítünk”.