Latorcai Csaba a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt, hogy „az ország alapvetően vidéken van”, még ha a főváros gazdaságilag jelentős előnyben is van. A vidék nem értelmezhető városok, gazdasági és közigazgatási centrumok nélkül, ehhez pedig szükség van arra, hogy valamennyi közszolgáltatás elérhető legyen mindenhol, erre különös figyelmet fordítanak majd.

A közigazgatás ne versenyhátráltató, hanem versenyelőnyt biztosító tényező legyen országos és nemzetközi viszonylatban is, ehhez pedig javítani kell a térségi centrumokba való eljutás lehetőségét. Az európai uniós források jelentős részét a következő években a helyi közúti hálózat megerősítésére kívánják fordítani”

– ismertette az államtitkár.

Kifejtette: a 2025-ös állami költségvetés elfogadásával kezdi meg működését a területfejlesztési alap, amely tisztán magyar költségvetési forrásból biztosítja a vármegyék és a régiók fejlesztését. Idén szeptemberben állítják fel a területfejlesztési szolgálatot, amely lehetővé teszi a pályázatok teljes ciklusában, hogy egy állami támogató rendszer munkatársaihoz bármikor fordulni tudjanak a pályázók.

Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy a kormány Kárpát-medencei szinten gondolkodik a gazdaságfejlesztésben, különös figyelmet fordítva a határ menti vármegyékre, hogy az ott működő gazdasági szereplők a határ túloldalán lévő cégekkel is közös projekteket tudjanak megvalósítani.

Budapesten kívül ma Magyarországon öt nagy városi vonzáskörzet van, erre épülnek a nagy- és középvárosi gazdasági térségek. A Nyugat-Dunántúlon tíz éven belül együtt kezelendő gazdasági térséggé kell válnia Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Keszthely térségének. A kormányzati oldalnak együtt kell gondolkodnia a helyben élőkkel és a gazdasági szereplőkkel, ezeknek a térségeknek a fejlesztéséről nem a fővárosban kell dönteni”

– vélekedett a politikus.

Zalában a határ menti térség is nagyobb figyelmet érdemel, de a Marcal menti, Veszprém, Vas és Zala vármegyét egyaránt érintő térségben is hatalmas fejlesztési lehetőség rejlik még - fűzte hozzá.

Latorcai Csaba kitért arra, hogy Magyarország térségei az elmúlt években komoly fejlődésen mentek át, a Nyugat-Dunántúlon az egy főre eső GDP ma az EU átlagának 68 százalékát éri el. Azonban 2010-től 2022-ig mindössze egy százalékot tudott fejlődni ez a régió, az ország többi térsége - a lemaradásuk ellenére - dinamikusabban tudott előre lépni – jegyezte meg.

Elmondta, hogy a most záruló európai uniós fejlesztési ciklusban Magyarország a három első helyezett egyike a források lehívása és felhasználása terén, annak ellenére, hogy az uniós források fele még fel van függesztve.

A kormány vállalása azonban továbbra is az, hogy Magyarország 2030-ra váljon az EU öt legélhetőbb országának egyikévé, ahol az emberek jól, szépen és boldogan tudnak élni, ez a terület- és a gazdaságfejlesztés legvégső célja”

– fogalmazta meg az államtitkár.

Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja egyebek mellett arról beszélt, hogy a két megyei jogú város iparának fejlődése mellett hagyományosan a turizmus és a stabil mezőgazdasági teljesítmény adja az alapját Zala további fejlődésének. Zalaegerszeg iparának bővülése töretlen, ma már a munkaerőhiány okoz fejtörést a vállalkozásoknak, a Magyar falu program keretében pedig a zalai kistelepüléseknek eddig összesen 40 milliárd forint összegű fejlesztési forrás érkezett.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a városban az elmúlt tíz év alatt 7,5-ről 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség, 5 ezer új munkahely jött létre, a helyi iparűzési adó ez idő alatt 3,2 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett. A következő hetekben új autóipari beruházások indításával és meglévő ipari üzemek fejlesztésével további 700 új munkahely megteremtésére nyílik lehetőség.