Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Latorcai János: Egy új paradigma felemelkedése

Az Országgyűlés alelnökének, a KDNP Országos Választmánya elnökének a Demokrata hetilapban jelent meg véleménycikke.

Latorcai János leszögezi: 

a patrióta, nemzeti oldalnak is ki kell építenie saját közösségeit, amelyek vonzó alternatívát nyújtanak a „világmegváltó” globalista ötletekkel szemben.

A magányos, hitehagyott és gyökerek, kapaszkodók nélküli ember ugyanis sokkal esendőbb, kiszolgáltatottabb, mint – miként Osztie Zoltán atya megfogalmazta – az az ember, aki a kétezer éves, természetfölötti kinyilatkoztatással rendelkező és cáfolhatatlanul az igazságot közvetítő, emberi közösséget formáló keresztény egyházak tanítását próbálja követni. A közösségek pedig azért is rendkívül fontosak, mert a leírt folyamatok eredményeként felerősödött azok identitáspolitikai jelentősége a nyugati világban.

Latorcai János

Ez kihívást jelent a klasszikus, egyéni jogok tiszteletére épülő liberális politikai berendezkedésekkel szemben is, hiszen az identitás mindig csoportkérdés, ami csoportjogokat követel. Mindezek a mozgalmak – vagy éppen a csoportjogokat követelő muzulmán migránsok – azért lehetnek sikeresek, mert a liberális társadalmak köztudottan gyenge identitásúak.

Az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország példájából láthatjuk, hogy a közélet és a magánélet határait elmosó baloldali identitáspolitika milyen károkat képes okozni.

Mára a baloldali identitáspolitika a nyugati oktatási és kulturális intézményekben csaknem egyeduralkodóvá vált, minek következtében a nyugatot felemelő vitakultúra hanyatlásnak indult a „politikai korrektség” fojtogató légkörében. Ma már ott tartunk, hogy sokszor a szemben álló vélemények erkölcsi és nem egy esetben jogi szankcionálásával igyekeznek visszaszorítani a szólásszabadságot."

A teljes írás ide kattintva érhető el.