A magyar kormány támogatásával felújított és kialakított közösségi házat avattak fel hétfőn a Székelyföld keleti peremén fekvő Gyimesbükkön, a helyi templom szomszédságában.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár csángó népviseletbe öltözött fiatalok között a gyimesbükki plébániatemplom mellett, a magyar kormány támogatásával létesített közösségi ház avatásán 2018. május 21-én. (MTI Fotó: Veres Nándor)
Az 1920-as években felépített, romos állapotba került egyházi épület teljes felújítását és közösségi házzá való átalakítását a magyar állam 50 millió forinttal támogatta. A hétfői avatón az épületet Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg. Az eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke is beszédet mondott.
Az államtitkár megköszönte a gyimesi csángóknak a hűséget a hazához, a nemzethez, a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához és a megőrzött hagyományokhoz. Hozzátette: ezt a hűséget próbálta a magyar kormány meghálálni a felújításhoz nyújtott segítséggel. Megjegyezte: a gyimesieknek az lesz a feladatuk, hogy megtöltsék a közösségi házat, és közösséget teremtsenek. Ha ez megtörténik, továbbra is érdemes lesz Magyarországról és a világ minden tájáról eljönni a Gyimesekbe. Az államtitkár kijelentette: számíthatnak Magyarország támogatására azok, akik közösséget teremtő, identitást megőrző létesítményeket hoznak létre Erdélyben.
Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke, általános helynök megáldja a gyimesbükki plébániatemplom mellett, a magyar kormány támogatásával létesített közösségi házat 2018. május 21-én. (MTI Fotó: Veres Nándor)
Amint Salamon József gyimesbükki plébános felidézte, az épület „szükségtemplomként" működött, míg 1974 és 1976 között fel nem építették melléje Gyimesbükk központi plébániatemplomát. Korábban csak a település központjától távol, a Tatros folyóba ömlő patakok szűk völgyeiben voltak templomok a településen.
A magyar többségű Gyimesbükk Erdély egyik legkeletibb települése. Vasútállomása a Magyarországot Moldvával összekötő vasútvonal egykori magyar határállomása volt. Gyimesbükköt a romániai megyék 1968-as kialakításakor a moldvai Bákó megyéhez csatolták, és elválasztották a Hargita megyéhez besorolt Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok településektől, amelyekkel együtt a Gyimesek néprajzi egységét alkotja.
