A kormány keddi döntésével kilenc év után először jelentősen csökkentette Magyarország államadósságát, és ezzel megnyitotta a stabil és tartós államadósság-csökkentés korszakát – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, és kijelentette: Magyarország ezzel fordulóponthoz érkezett. A döntés értelmében egy lépésben 81 százalékról 77-re csökken a GDP-arányos államadósság mértéke, ami több mint 1.340 milliárd forintos csökkenést jelent – ismertette Orbán Viktor sajtónyilatkozatában a kabinet ülése után.
   
A magyar gazdaságban most megkezdődött fordulat nekünk, magyaroknak azért is fontos, mert nagyjából húsz éve annak, hogy a megszálló szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta Magyarországot, és akkor sokan voltunk, akik azt gondoltuk (...), hogy Magyarország ezzel visszanyerte a szabadságát és a függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy az eltelt húsz évben keservesen kellett megtapasztalnunk annak a régi bölcsességnek az érvényességét és igazságát, hogy egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal. Magyarországon ma minden egyes adózó befizetésének tíz forintjából hetet államadósság-törlesztésre kell fordítani, és ezt a legjobb jóindulattal sem lehet szabadságnak nevezni.
   
Hogy az elmúlt nyolc évben az ország vezetői butaságból vagy szándékosan adósították-e el az országot, az olyan kérdés, amellyel kapcsolatban mindenki tudni szeretné az igazságot, ezért fontosak azok a vizsgálóbizottságok, amelyek célul tűzték ki a történtek feltárását. Felidézte, hogy 2002-ben, a kormányváltáskor még csupán a nemzeti össztermék 52 százaléka volt az államadósság mértéke, míg 2010-re ezt 81 százalékra növelték a szocialista kormányok.
   
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az államadósság nem közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amelyet ha nem győznek le, az ellenség győz le minket. Szerinte az első fontos csatát ebben a háborúban megnyertük, hiszen fordulat következett be. A tartós államadósság-csökkentés időszakának kezdete most már nemcsak azt jelenti, hogy egy lépésben 81-ről 77 százalékra mérsékeltük az államadósságot, hanem azt is, hogy közben átalakítottuk és megszüntettük az államadósságot újratermelő rendszereket, mint például a magánnyugdíjpénztárnak nevezett nyugdíjtőzsdét is.
   
Megjegyezte, hogy a világ fejlett államainak esetében az államadósság szintje 90 százalék környékén van, az eurózónán belül az adósság átlagos mértéke körülbelül 80 százalék, és folyamatosan nő. Ezért (...) az a tény, hogy egy ország egy lépésben ilyen jelentősen csökkentette az államadósságát, az Európai Unión belül rekordnak számít.
   
Az államadósság-csökkentés azért is fontos Magyarország számára, mert egy olyan gazdasági átrendeződés zajlik a világban, amely egyes országokat, amelyek korábban sikeresek voltak, sikertelenné tesz, amelyek pedig sikertelenek voltak, azoknak esélyt és lehetőséget kínál, hozzátéve: az, hogy mely ország lesz sikeres, illetve sikertelen a következő időszakban, az államadósság csökkentésén múlik.
   
A miniszterelnök szerint ha sikerül elérni az új alaptörvényben foglaltakat, vagyis azt, hogy az államadósság mértéke 50 százalék alá kerüljön, akkor Magyarország biztosan erős és sikeres ország lesz, ahol lesz egymillióval több munkahely, ahol mindenkinek megéri majd dolgozni, ahol a magyarok munkájából nem mások gyarapodnak, hanem maguk a magyarok, és a közszolgáltatások - az egészségügy, az oktatás, a közösségi közlekedés - mindenki számára magasabb színvonalon lesz majd elérhető.   

A magán-nyugdíjpénztári átalakításból származó forrásokkal 1345 milliárd forinttal csökkenti a kabinet az államadósságot – közölte a keddi kormányülés előtt a miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Kifejtette: a mostani, 1345 milliárdos csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság, amely ma az éves nemzeti össztermék 81 százalékán áll, egy lépésben 77 százalékra csökken. A kormányfő szerint ez világrekord. Orbán Viktor bejelentette azt is, ősszel törvény születhet annak ütemezéséről, hogyan csökken az államadósság mértéke 50 százalék alá.

Emlékeztetett, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításakor vállalták, hogy az abból származó forrásokat államadósság-csökkentésre fordítják. Ennek első lépése, amit most megteszünk, és ez valójában egy gazdasági fordulat, most fejeződik ki először igazán érthető, világos formában az, hogy volt értelme az elmúlt egy év erőfeszítéseinek. Orbán Viktor hozzátette azt is, a tervek szerint ősz elején lesz még egy nagyobb adósságcsökkentő lépés, s mindezt 2012-ben folytatni kell. Az adósság többé nem nő, hanem csökken, belépünk a stabil államadósság-csökkentés korszakába. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja, hogy a mindenkori éves nemzeti össztermék 50 százaléka alá kell vinni az államadósságot. Ennek ütemezéséről ősszel törvényt fognak alkotni, amelyet a következő években a kormányoknak be kell majd tartaniuk.
    
A kabinet kedd reggel kezdődött tanácskozásával kapcsolatban kiemelte, szokatlan kormányülésre készülünk, az elmúlt 8-9 évben kormányüléseken ha az államadósság szóba került, akkor olyan döntések születtek, amelyek növelték Magyarország adósságát. Mint fogalmazott, egy országot kétféleképpen lehet leigázni, karddal és adóssággal. Magyarország ebből a szempontból ma egy leigázott országnak számít. Ha vissza akarjuk nyerni a szabadságunkat, a függetlenségünket, ha a saját lábunkra akarunk állni, ha a saját életünk urai akarunk lenni, akkor az államadósságot radikálisan csökkenteni kell.
   
Felidézte, 2002-ben, amikor elveszítették a választást, 52 százalékon állt az államadósság, 2010-ben pedig, amikor visszahívtak minket a magyar választópolgárok, már 81 százalék volt az adósság mértéke. Magyarországon ma tízforintnyi adóból hét forint államadósság-törlesztésre megy; ebből ki kell jönnünk, mert ez agyon nyom bennünket, hozzáfűzve, hogy ha csökken az államadósság, akkor a következő évben már kevesebb kamatot kell fizetni, és olcsóbban jut az ország újabb forrásokhoz.
    
Orbán Viktor kitért arra is, Magyarországnak arra van szüksége, hogy ne csak egy-egy lépésben csökkentse az államadósságot, hanem közben át kell alakítani minden olyan területet is, amely újratermeli az adósságot. Nem tudunk szociális segélyt adni életerős embereknek, hanem helyette munkát kell nekik adni; nem tudunk extraprofitot fizetni a gyógyszergyártóknak, mert Magyarországnak szüksége van arra, hogy pazarlás ezen a területen ne történjen; nem tudunk életerős embereknek nyugdíjat fizetni, miközben ezzel azt kockáztatjuk, hogy egyébként aki tisztességgel végigdolgozta az életét, nem jut megfelelő nyugdíjhoz. Ha a görögországi híreket nézi az ember, akkor csak egy dolgot kívánhat a saját hazájának: soha ne kerüljön Magyarország (...) olyan helyzetbe, mint amin most keresztülmennek a görögök.
    
A miniszterelnök értékelte végül a magyar EU-elnökséget is, és azt mondta: a magyar emberek - köztük a kormánytagok is - megtapasztalták, hogy ki kell állni a saját érdekeink, döntéseink mellett. Az elmúlt fél év a magyarok érdekei melletti kiállás jegyében telt el. (...) Ugyan vannak olyanok, akiknek nem tetszik, ami Magyarországon történik, de hát Istenem, nekünk sem tetszik minden, ami Európában történik. A legfontosabb, hogy ne szolga módon gondolkodjunk, és ne akarjunk állandóan igazodni mások elvárásaihoz.