Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke (b2) érkezik meghallgatására az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kihelyezett ülésére Németh Szilárd fideszes bizottsági elnök (b3) társaságában a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán 2017. december 6-án. Balra Benkő Tibor, a honvédvezérkar főnöke. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Simicskó István elmondta: a Magyar Honvédség alapvető nemzeti és nemzetközi feladatai között az illegális migrációs helyzet kezelésében mintegy 17 ezer katona vett részt a déli határok védelmében a rendvédelmi szervekkel közösen. A missziós létszámot idén Irakban és a nyugat-balkáni térségben is növelték, három kontinens 14 országában mintegy ezer katona teljesít külszolgálatot.

Személy szerint az egyik legfontosabb fejlesztésnek nevezte a tartalékos rendszer új alapokra helyezését, a területvédelmi tartalékos rendszer elindítását. Elmondta: mostanáig több mint ezren regisztráltak az új rendszerbe. Azt tervezik, hogy 2026-ra mind a 197 járásban legyenek tartalékos egységek. A tartalékos állomány céllétszámát húszezerben határozták meg.

Azt mondta: a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési programmal - amelyhez hozzá vannak rendelve a költségvetési források is – a Magyar Honvédség Közép-Európa meghatározó haderejévé fog válni, és a NATO szövetségi rendszerét is tovább erősíti majd.

Mindemellett a Magyar Honvédség aktívan részt vesz a Közép-európai Védelmi Együttműködésben és a V4-ben is, és hamarosan mindkét szervezetben egy időben látja el Magyarország az elnöki feladatokat.

Nincs olyan fegyvernem, ahol "előbb-utóbb" ne következne be fejlesztés – mondta Simicskó István.

Kifejtette: a szállítórepülőgép- és helikopterflotta megújításával is foglalkoznak. Utóbbi kapcsán elmondta: felújítások mellett, ha a források rendelkezésre állnak, új helikopterek beszerzését is tervezik.

A szárazföldi haderőnem eszközfejlesztése is része a programnak, mindemellett az elmúlt időszakban arra is törekedtek, hogy a Magyar Honvédség működőképességének megtartása mellett elindítsanak olyan fejlesztéseket is, amelyekkel az új típusú kihívásokra is reagálni tudnak.

A haderőfejlesztési program része a magyar hadiipar újraélesztése is, aminek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő ereje is van.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években a honvédségnél sikerült megállítani az elvándorlást, a Magyar Honvédség kiszámítható életpályát és társadalmi megbecsülést jelent a magyar katonáknak.

A Zrínyi 2026 program döntései is katonacentrikusak – jegyezte meg a kereszténydemokrata miniszter.

Simicskó István honvédelmi miniszter (b2) érkezik meghallgatására az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kihelyezett ülésére Németh Szilárd fideszes bizottsági elnök (b) társaságában a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán 2017. december 6-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Simicskó István elmondta: 1,2-1,3 milliárd forint költségvetési forrásból a Honvéd Egészségpénztár károsultjai közül valamennyi igényjogosultat sikerült kártalanítani.

Kitért arra is, létrehozták a honvédelmi sportszövetséget, elindítottak egy lőtérfejlesztési programot és egy kadétprogramot is, ennek keretében több középiskolával kötöttek szerződést. Kiemelte továbbá, hogy a felsőoktatásban is népszerű a honvédelmi ismeretek tantárgy. Ennek kapcsán szólt arról, hogy aki egyetemi tanulmányai mellett vállalja a tartalékos alapképzést, komoly ösztöndíjban részesülhet.

Beszámolt arról is, hogy az első világháborús évforduló kapcsán az emlékművek, hadisírok helyrehozása is jó ütemben halad.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes elnöke elmondta, nem régóta tölti be a testület elnöki posztját, de már ezalatt is azt tapasztalta, hogy a folyamatos "leépítés, megtűrtség, lezüllés" érzése helyett a magyar katonák az elmúlt néhány évben már azt érzik, hogy komoly fejlesztés indult meg a Magyar Honvédségnél.

Firtl Mátyás, a bizottság KDNP-s alelnöke megköszönte a Magyar Honvédség teljesítményét.