Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély „magyarságunk megőrzésének” eszköze.
A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi-Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.
Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitott meg Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt.
Szép és megtartó mindez, hogy évről-évre ilyen nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg”
– mondta további avatásokat vetítve elő.
Közölte: elsőként történelmünk nagyjainak tartozunk köszönettel: Erdély püspökeinek, akik megépítették. „Történelmi tettnek” nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta. Köszönetet mondott neki, hogy vagyona egy részét, idejét és energiáját annak szentelte, hogy az épület Erdély népének kulturális helye legyen.
Felidézte: a román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, mely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki.
Semjén Zsolt rámutatott:
Gyalu a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján található. A kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát”
– mondta.
Hangsúlyozta: a nemzetek hagyománya olyan érték, amelyet az adott nemzeten kívül senki nem adhat az egyetemes emberiségnek. „Ezért nekünk magyaroknak kötelességünk magyarságunk megőrzése” – mondta.
Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészetté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára. „Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani” – fogalmazott.
Beszélt a hely kulturális jelentőségéről, kifejtve: a római castrumra és a várkastélyra külön is jövőt lehetne építeni.
Az én szándékom szerint a jövő gyalui várkastély nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot”
– mondta.
Emlékeztetett édesapja, Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, melyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is „a kultúrák találkozására” ad teret. Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, melyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott – mondta.
Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: 600 év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. „Ma ez a kastély szebb, mint valaha. Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen” – fogalmazott.
Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere a település történelmének román vonatkozásait idézte fel, a falut a multikulturalizmus, a békés együttélés szimbólumának nevezve. Örömét fejezte ki, hogy a felújított kastély révén a település felkerül a turisztikai térképre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megnyitó után a többi romos erdélyi kastélyra is felhívta a figyelmet, melyeket még meg kell menteni.
Az eseményen felszólalt Barcsay Tamás korábbi tulajdonos és Tóthfalusi Gábor építész is, aki a felújítás folyamatát és nehézségeit ismertette.
A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorázása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.
A kastélykert a Várkert Fesztiválnak is otthont ad, amelyet idén május 24. és 26. között tartanak. Péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, melyek szombaton is folytatódnak, középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.
A Kolozsvártól húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való.
