Az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható – közölte a miniszter.

Úgy vélte, a Budapest központú területfejlesztési politika mára kimerítette tartalékait. Bár a felzárkózási folyamat a vidéki régiókban elindult, de nem egységes, vannak leszakadó régiók, a területi különbségek nőnek. Budapest az unió fejlettsége fölött áll, bár a főváros esetében szem előtt kell tartani, hogy annak Prágával, Pozsonnyal, Béccsel kell versenybe szállni - fogalmazott.

Mint mondta, Budapest az egy főre jutó GDP alapján kimagaslik a többi régióhoz képest.

A miniszter szerint a növekvő területi különbségeket a „területileg érzékeny területfejlesztés” hivatott orvosolni.

Navracsics Tibor szólt arról, hogy

a Dunántúl fejlettségét tekintve magyar mércével mérve előnyös helyzetben van, de uniós összehasonlításban mégis stagnál.

 

A borsodi régióban jelentős a lemaradás, az ehhez hasonló helyzetben lévő területeknek az adhat esélyt, hogy az uniós források kétharmada a felzárkóztatandó településekre érkezik, míg az Észak-dunántúli járásokat abban kell segíteni, hogy meg tudják őrizni a pozíciójukat - mutatott rá.     

Elmondta, hogy Nyíregyházán és Debrecenben komoly beruházások történtek a közelmúltban, Pécsen és Szegeden a közeljövőben várható beruházás a zalaegerszegi fejlesztések pedig az elmúlt évek sikertörténetét jelentik.     

A miniszter szerint az 50 ezres lakosságszámú városmaggal rendelkező funkcionális várostérségeknek a jövőben nem csupán a várost, hanem az egész térséget érintő fejlesztéseket kell majd végrehajtaniuk.     

A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programsorozatról szólva hangsúlyozta, hogy az nem csupán kulturális, hanem infrastrukturális és területfejlesztési programsorozat is. Veszprémben a programsorozatnak köszönhetően 2023-ban 117 százalékos növekedés tapasztalható a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák terén, és 60 százalékos növekedés a külföldi vendégek számában.     

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a foglalkoztatáspolitika legfőbb kihívásai között említette a munkaerőhiányt és a társadalom elöregedését. Mint mondta, 2030-ra az aktív korú munkaerő létszáma 300 ezerrel lesz kevesebb Magyarországon, mint most és 2050-re 8 millió alá csökken a lakosságszám.     

Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programsorozat hatásairól szólva elmondta, hogy a Pannon Egyetemre az idén 60 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. Szavai szerint a programsorozat hozzájárul a térség megerősítéséhez és vonzóvá tételéhez.     

A konferencián Vas, Veszprém és Zala vármegye vállalkozásainak vezetői vettek részt és cseréltek eszmét.     

A veszprémihez hasonló konferenciát legközelebb Pécsen, majd Kecskeméten és Debrecenben szervez a Joint Venture Szövetség.