Navracsics Tibor kijelentette: sajátos színezetet ad az elnökségnek, hogy intézményi ciklusváltás idején zajlik majd. A június 9-i európai parlamenti választás eredményére tekintettel június végén jelölhetik az Európai Bizottság új elnökét, július elején megalakul az új összetételű Európai Parlament, szeptembertől kezdődik a biztosjelöltek meghallgatása, és november elsején léphet hivatalba az új Európai Bizottság – részletezte.

Felidézte, amikor Magyarország először töltötte be az elnökséget, 2011-ben, az szokványos szakpolitikai elnökség volt. Más tagországok példája alapján ugyanakkor Navracsics Tibor közölte, a tapasztalatok szerint intézményi ciklusváltás idején betöltött elnökség esetében sem kell „csorbulnia a szakpolitikai ambícióknak”.

A miniszter hangsúlyozta:

minél kevésbé ideologikus egy elnökség, annál sikeresebb lesz. Sok múlik azon, milyen bizalommal viseltetnek az elnökséget ellátó tagállam iránt; semlegességet várnak el, sokat számít, mennyire tudja kiérdemelni ezt a bizalmat”

– magyarázta Navracsics Tibor a Magyar EU-elnökség intézményi ciklusváltás idején című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESKI) által szervezett rendezvényen.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter rámutatott, a magyar elnökség július elsejével kezdődik, tehát gyorsan kell „kampányüzemmódból elnökségi üzemmódba váltani”, és egy éppen felálló EP-vel, valamint „az átmenet kellős közepén” lévő EB-vel kell majd együtt dolgozni.

Menedzselni kell az intézményi átmenetet, hogy zökkenőmentesen történjen, az Európai Unió Tanácsa lesz a stabilitás pontja”

– hangoztatta a miniszter. Hozzáfűzte, a magyar elnökségnek szerepe lehet az intézményi egyensúly kialakításában az EP-EB és a Tanács hármas viszonyában.

Bóka János kitért arra, hogy a magyar kormány markáns Európa-politikája meghatározza az elnökségi politikát, és mindez „rendkívül kritikus brüsszeli médiakörnyezetben” történik majd, amit szintén figyelembe kell venni. Az Európai Unió Tanácsának politikai iránymutatást is kell adnia bizonyos területeken - jegyezte meg a miniszter.

Leszögezte:

a magyar elnökség nagyon erős szakpolitikai prioritásokra törekszik, és arra, hogy valamennyi kihívásra konszenzusos válaszokat adjon. Az EU komoly versenyképességi kihívásokkal küzd, ezt kell a középpontba állítani”

– mondta Bóka János. Fókuszban lesz továbbá a védelmi- és biztonságpolitika, a migráció, a külső határok védelme. Azt is szeretnék, hogy „a bővítési lendület a Nyugat-Balkánra is átsugározzon” – tette hozzá.

Magyarország „tisztességes közvetítőként fog eljárni”; „nagyon szigorú szemmel fognak minket nézni, de ha a rigorózusan ellenőrzött követelményeknek megfelelünk, akkor a jövőben a mozgásterünk növekedhet” – közölte a miniszter.

Deli Gergely, az egyetem rektora kiemelte, az NKE számára is fontos feladatokat jelent az EU-elnökség, „oktatási és kutatási kapacitással” járulnak hozzá a felkészüléshez.

Ódor Bálint nagykövet, Magyarország EU melletti állandó képviselője videóüzenetében rámutatott, hogy a sikeres, 2011-es elnökség hosszú éveken át segítette a magyar érdekérvényesítést Brüsszelben, és reményét fejezte ki, hogy ezúttal is így lesz majd.

A kerekasztal-beszélgetésen Navracsics Tibor többek között azt mondta,

biztos, hogy állandó provokációnak lesz kitéve a magyar elnökség, hiszen az EP átlag kéthavonta fogad el határozatot Magyarországgal szemben, és az új összetételű EP-ben is erre lehet számítani, hiszen a támadások élén álló baloldali pártok továbbra is ott lesznek.”

Azonban a provokációk ellenére „meg kell tartani a hidegvérünket, vagy, ahogy a miniszterelnök mondja, a stratégiai nyugalmunkat, mert ha be tudnak húzni az ideológiai vitákba, arra rámehet az EU-elnökség” – fogalmazott a miniszter.

Bóka János szerint „egy elnökség nem rúghatja be az ajtót”. Úgy jellemezte a helyzetet: sokan azt várják, hogy „magyar alapanyagokból magyar ételeket fogunk főzni, de európai alapanyagokból európai ételeket fogunk főzni, és szórunk a tetejére egy kis pirospaprikát”.