Zrínyi Miklós egész tevékenységével Európát szolgálta, rá és családjára emlékezve a horvát és a magyar nemzet és ezzel Európa összetartozásáról is megemlékezünk – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a KDNP politikusa kedden a Somogy vármegyei Őrtiloson.
Navracsics Tibor Zrínyi Miklós születésének 403. évfordulóján, a mai Somogy és Zala határán egykoron állt Zrínyi-Újvár helyén tartott koszorúzáson beszélt arról, hogy amiként Őrtilos és a horvátországi Légrád, úgy a Zrínyi család is azt a példát mutatja, hogyan lehet egy térségben évszázadokon át békésen együtt élni. Ez az együttélés még több is ennél, „közös hozzájárulás egy magasabb eszméhez vagy magasabb közösséghez”.
Ahogy a két település és a tágabb régió Európához az itt élők szorgalmával és tehetségével járul hozzá, a Zrínyi család is két nemzetet gazdagított tevékenységével. Minden vívmányuk egy nagyobb közösséget célzott meg, a horvát és a magyar nemzeten túl Európát - jelentette ki.
Navracsics Tibor szerint amit Zrínyi Miklós és családja, felmenői felmutattak a történelemnek, az jócskán túlmutat az országhatárokon is, egész Európa történelmévé vált. „A honvédelem, a személyes áldozat, az elméleti munkák és az élettörténet-sorozat” a családot az egyik legnevesebb és legnemesebb családdá tette Európában.
Nemcsak az európai hadtörténelem és kultúra lett gazdagabb, hanem mindenki, aki európai példaként tekinthet a családra, hogy a nemzeti határok, nemzeti kötelékek nem bezárnak, hanem kinyitnak, nem elválasztanak, hanem összekötnek embereket egymással.
Ezeken a határokon átlépve, azokat hídként használva egy nagyobb közösséget szolgálhatnak alázattal, fegyelemmel és szorgalommal
– vélekedett a politikus.
Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője (KDNP) azt mondta: az emlékezés az identitásunk alapját jelenti, de példát is, mert 403 év elmúltával még ma is aktuális a költő és hadvezér személye, személyisége. A Szigeti veszedelem című művében is megfogalmazta, hogy azért kell harcolni, hogy hazánkat, családunkat, saját életünket megvédjük.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója felidézte, hogy tavaly emlékoszlopot állítottak Zrínyi-Újvár egykori helyén, amely a nemzeti emlékhelyre utal. Ez a terület egyben olyan történelmi korok és földrajzi egységek képviselője, amelyről még sokat lehet majd hallani.
A költő és hadvezér 1661-ben építtette fel Zrínyi-Újvárat a saját költségén és saját birtokán, az akkor török területen lévő Mura-parton. A vár egyszerre szolgálta a Muraköz, a szlavón vidék és Stájerország védelmét, de 1664-ben innen indította dicsőséges téli hadjáratát, amellyel számos végvárat felszabadított a törökök alól, de ugyanebben az évben le is rombolták Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi hadtörténeti emlékét.
