A nemzethez tartozást a kettős állampolgárság hozta el igazán a dél-amerikai magyarságnak

A kettős állampolgárság lehetővé tétele hozta el igazán a nemzethez tartozást a Dél-Amerikában élő magyarság számára – hangoztatta Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke a „Magyar kéznyomok Ibér-Amerikában” című konferencián pénteken a parlamentben.

Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke

Mint fogalmazott, a magyar jelenlét természetes az európai területeken, de a Kárpát-medencén végigsörpő történelmi viharok miatt a távoli kontinenst is sok magyar választotta új otthonaként; nemcsak menedékként, hanem lehetőségként is tekintve a Tűzföldtől a Rio Grandéig terjedő területre. Hozzájárulásuk a befogadó ország kultúrájához messze túlmutat a magyar közösség méretein, több ország mai arculatának kialakításában meghatározó volt a magyarok szakértelme – emelte ki.

Latorcai János a számos példa között említette Bíró Lászlót, a golyóstoll feltalálóját, az uruguayi és paraguayi himnuszt szerző Debály Ferencet, a spanyol labdarúgásban is kiemelkedő Puskás Ferencet, Kocsis Sándort és Czibor Zoltánt, továbbá Robert Capa fotográfust.

Az alelnök méltatta a felső szintű politikai kapcsolatok erősödését és kiemelte a Stipendium Hungaricum programot is, amelyben dél-amerikai hallgatók tanulhatnak Magyarországon, majd visszatérve az ország „igazi nagyköveteivé” válhatnak.

A diaszpóra áldozatos munkája, szellemisége összekapcsolja a magyarokat

Latorcai János azt is megfogalmazta: bízik abban, hogy mindenkiben megerősítést nyer, hogy noha Ibér-Amerika nyelvében jelentősen eltér, a földrajzi távolság ellenére az ott élő diaszpóra áldozatos munkája, szellemisége összekapcsolja a magyarokat.

Bus Szilveszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében arról beszélt: a világ kontinensei közül Latin-Amerika az, amely a magyarokhoz kulturális, vallási, történelmi tekintetben a legközelebb áll.

Beszámolt arról, hogy az elmúlt években Magyarország több külképviseletet nyitott vagy nyitott újra Chilében, Peruban és Kolumbiában, továbbá konzulátust nyitott Sao Paolóban.

A külgazdasági intézkedéseket sorolva közölte: 2015-ben és 2016-ban 2,5 százalék feletti ütemben bővült a térség és Magyarország közötti kereskedelem és a tendencia jelenleg is pozitív irányba mutat. Az idei év első nyolc hónapjában a Latin-Amerikába irányuló export értéke 49 százalékkal emelkedett, a teljes áruforgalom értéke pedig több mint 20 százalékkal haladta meg 2016 azonos időszakának értékeit – tette hozzá.

Egyre hangsúlyosabban van jelen a magyar szakértelem

A helyettes államtitkár a kétoldalú kapcsolatok fontos eredményeként hivatkozott arra, egyre hangsúlyosabban van jelen a térségben a magyar szakértelem a vízkezelés területén, az információtechnológiában, a várostervezésben és a gyógyszeriparban.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki: az egyszerűsített honosítás bevezetésével a kormány a magyar nemzet közjogi egységét teremtette meg. „Mára elértük az egymillió új állampolgárt” – mondta, megjegyezve: az új alaptörvény is a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szól.

Jelezte azt is, hogy az ugrásszerűen megemelkedett támogatásokat rendszerszintűvé tudták alakítani, segítve egyebek mellett az oktatás- és a gazdaságfejlesztést, továbbá a diaszpóra megerősítését.

Szilágyi Péter elmondta azt is, hogy a napokban 500 millió forintos keretet hirdettek meg, amelyre a diaszpórában működő szervezetek működésére, hétvégi iskolák fejlesztésére lehet pályázni. Számos elindított program között arról is számot adott, hogy feltérképezik a világ magyar emlékhelyeit: a Julianus programban eddig 46 ország 434 magyar kötődési emlékéről szereztek tudomást, s azokat képekkel, leírásokkal és térképes keresővel tették közzé.

A tanácskozáson az ibér-amerikai országok nagykövetei és diplomatái, valamint a magyarok által létrehozott értékeket bemutató diákok és tanáraik vettek részt.