A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon: Jézus Krisztus neve miatt mintegy 80 országban kell szembenézniük a hívőknek hátrányos megkülönböztetéssel, jogaik korlátozásával, állami büntetéssel, vagy akár fizikai bántalmazással, megsemmisítéssel. A legdurvább üldöztetést a Közel-Kelet, Afrika, valamint Ázsia egyes térségeiben szenvedik el a keresztények. A katonailag megdöntött, ám a különböző terrorszervezetek és terrorakciók szintjén még mindig pusztító Iszlám Állam egykori területén, Irakban, illetve Szíriában olyannyira súlyossá vált a helyzet, hogy a kereszténység nyomtalanul eltűnhet a térségből.

„Irak esetében szinte helyrehozhatatlan veszteségeket szenvedett el az ottani, 2000 éves keresztény közösség. 15 év alatt 1,5 millióról 300 ezerre csökkent a keresztények száma, köszönhetően a Szaddam Husszein utáni hatalmi vákuumban elszaporodó iszlamista szervezetek, illetve az Iszlám Állam tevékenységének. Szíriában is hasonló a helyzet. Komoly a veszélye annak, hogy éppen a mi nemzedékünkben szűnnek meg a kereszténység bölcsőjében azok a közösségek, amelyek az elmúlt két évezredben mindent túléltek, a muszlim uralomtól a különféle politikai diktatúrákig” – hívta fel a figyelmet a Heteknek nyilatkozva Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár. Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni; ezért a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba.

A bő két éve indított Hungary Helps éppen ezért a Közel-Keletet tekinti első számú célterületnek, bár Afrikába is jutott már az eddig felhasznált 6,8 milliárd forintból. Az eddigi legnagyobb volumenű magyar projekt Irakban, a Ninivei-fennsíkon ment végbe: 2 millió euróból építették újjá az Iszlám Állam által lerombolt Tell-Aszkuf települést, ahová az 1300 elüldözött családból 1000 már visszatért (a megújult település hálából a Tell-Aszkuf Magyarország Leánya nevet vette fel). A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a korábban keresztények lakta fennsík településein összesen 13 ezer otthon vár az újjáépítésre – nem beszélve az infrastruktúra, az egészségügyi rendszer és az oktatás helyreállításáról.

Együtt dübörgünk

Mindebben komoly segítséget jelent a jövőre nézve, hogy amerikai kezdeményezésre decemberben a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkársága, illetve az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége együttműködési megállapodást kötött az üldözött keresztények védelméről és megsegítéséről. Az egyezmény komoly diplomáciai siker, amely a Hungary Helps program sikerét is mutatja, hiszen – mint Azbej Tristan kiemelte – az amerikaiak az eredményeket látva vetették fel, hogy szívesen hasznosítanák a magyar támogatási és vallásdiplomáciai tapasztalatokat. „Kicsit úgy érezzük magunkat, mint a viccben, amikor a kisegér és az elefánt együtt megy át a hídon, és az egér megjegyzi, hogy mennyire dübörgünk. Talán annyi csak a különbség, hogy mi az elefánt kérésére dübörgünk együtt” – fogalmazott az államtitkár.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az iraki üldözött keresztények megsegítésére előirányzott 60-100 millió dollárnyi amerikai támogatás célprojektjeit a magyar féllel közösen határozzák meg és bonyolítják le. A célokat az idei év első hónapjaiban tűzik ki, és a tervek szerint a konkrét munka is elkezdődik még idén.