Voltak olyan kormánytagok, akik világossá tették, nem vállalják a négy évet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Blikknek adott interjúban. Hozzátette: ha új feladatokat kap a kormány, nyilván muszáj lesz ehhez alkalmazkodni. A kormányfő beszélt arról is, hogy 40–80 négyzetméteres új, könnyűszerkezetes, családi házakba költözhetnek majd bérlőként a bajba került lakáshitelesek. Arra, hogy a 98 százalékos különadó, a magánnyugdíjpénztárak ügye vagy az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének szűkítése közül van-e olyan, amit azóta másképpen csinálna, Orbán Viktor azt válaszolta: egyiket sem. A korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatban leszögezte: ma senki sincs olyan helyzetben Magyarországon, hogy ne változtasson azon az életen, ahogyan eddig élt.
A kormányfő az interjúban hosszan beszélt az otthonvédelmi akciótervről, amelynek részleteit ismertetve elmondta: a devizahitelesek 180 forinton rögzített svájcifrank-árfolyama nagyon hamar életbe fog lépni. A kilakoltatásokkal kapcsolatban emlékeztetett, azok első részben csak a 30 millió forint fölötti ingatlanok esetében és 20 milliónál nagyobb hitelnél történhetnek. „A leggazdagabbakat érintik először, mert ők vannak, akik leghamarabb tudnak megoldást találni, a szegények vannak a legvégén. S mire ők sorra kerülnek, nekik három menekülőpálya nyitva áll majd” – fogalmazott a miniszterelnök. Egyrészt bent maradhatnak a lakásukban, amelyet az állam a banktól megvesz, a bentlakó pedig bérlővé válik. A másik megoldás, ha a lakó kisebb lakásban is megoldja az életét, s a bank egy kisebbre ad neki hitelt. A harmadik pedig az, hogy elhelyezik őket állami tulajdonú lakásokban, ahol bérlők lesznek, hozzátéve, hogy utóbbi ingatlanokat most kezdik majd felépíteni. Közölte, hamarosan ki fogják jelölni a Budapest környéki állami területeket, ahol indulhat az építkezés. Elmondta: a házaspárok 40, az egygyermekesek 50, a kétgyermekesek 60, a háromgyermekesek pedig 80 négyzetméteres családi házat kaphatnának.
Arra, hogy a 98 százalékos különadó, a magánnyugdíjpénztárak ügye vagy az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének szűkítése közül van-e olyan, amit azóta másképpen csinálna, Orbán Viktor azt válaszolta: egyiket sem. Mint mondta, a nyugdíjrendszer átalakítása kulcskérdés, még nem is tudták befejezni, az állami nyugdíjrendszer biztos lábakra helyezése még hátravan. Az Alkotmánybíróságnál az első verzió az volt, hogy amíg az ország gazdaságilag talpra nem áll, addig adókérdésekben az Ab-nek nincs hatásköre, de meggyőztek arról, hogy néhány esetben mégis legyen. Na, pont ez alapján kaszálták el a 98 százalékos adóról szóló törvényt. Azóta is azon gondolkodom, helyes volt-e engednem – fejtette ki Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy a korkedvezményes nyugdíjak reformjában érintettek úgy érzik, a szerzett jog elvétele igazságtalan, a miniszterelnök úgy reagált: a kiindulópont nem változott. Először is Magyarország az összeomlás szélén volt egy évvel ezelőtt, és még mindig gazdasági vészhelyzetben van. Ilyen időszakban én a szerzett jog kifejezést nem használnám, ugyanis ma senki sincs olyan helyzetben Magyarországon, hogy ne változtasson azon az életen, ahogyan eddig élt. Hangsúlyozta, álláspontja nem változott, a rendvédelmisektől munkát kér.
A képviselői költségtérítések ügyével kapcsolatban, miszerint sok fideszes vagy KDNP-s képviselő éppen költségtérítési stiklikkel bukott le, úgy vélekedett: ők nem lebuktak, mind rendes emberek, hanem az történt, hogy a rendszer átláthatatlan. Mindenkinek jobb, ha átlátható a rendszer, és nem kell képviselőket blikkes cikkekben leleplezni – fogalmazott, kiemelve: tervei szerint 2012. január 1–jére Magyarország átlátható ország lesz.
