A kormányfő hangsúlyozta: ez a háborús politika csak rosszat tartogat a számunkra, és veszélybe sodorja a jövőnket. Miatta drágult az energia és ezzel szinte minden, amire szükségünk van a mindennapi életben, és ezért szenved ma az európai gazdaság. A háborús politika óriási terheket ró egész Európára, így a Kárpát-medence országaira is.

A háborús politika elszívja a forrásokat a fejlesztések és a beruházások elől, amelyekre az összmagyarság gazdasági életét és együttműködését lehetne építeni

- figyelmeztetett a miniszterelnök. Kiemelte: ez nem az az Európai Unió, amihez csatlakoztunk. Az uniót eddig a sikerei legitimálták, amelyek identitást is adtak neki. Ez arra épült, hogy az EU a 20. század véres első fele után békét és jólétet tud teremteni a kontinensen. Csakhogy mára mindez odalett.

Mára „oda a Nyugat legendás életminősége”, hiszen nem lehet jó az életminőség ott, ahol tömegesen vannak migránsok, és az emberek elvesztik az otthonosság érzését, és ahol kétszer vagy akár négyszer többet kell fizetni az energiáért, mint két-három évvel korábban – értékelt a kormányfő. Kijelentette:

a sikerek már nem legitimálják az Európai Uniót, kell valami más, ezért Brüsszel szerint Európa új célja, hogy keleten megütközzünk Oroszországgal.

A brüsszeli háborús propaganda szerint Oroszország uniós, sőt NATO-országokat is megtámadhat, és csak egy megelőző csapás állíthatja meg, és „az ő fejükben” az ukrajnai háború maga a megelőző csapás. Mindez azonban nem igaz, az ukrán háború folytatása nélkül is meg lehet védeni Európát – szögezte le a miniszterelnök.

Szerinte az orosz-ukrán háború lett az a katalizátor, amelyre hivatkozva Brüsszel egyre több jogkört igyekszik kisajátítani, ez lett a hivatkozási alap az további centralizációra és a szuverenista elem kiiktatására. Orbán Viktor ezt puccsnak, illetve az európai integráció eddigi logikája kisiklatásának nevezte.

Nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok és más népek érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású európai szuperállam

– hangoztatta a kormányfő. Hozzáfűzte, sok birodalom ült már a magyarok nyakán, és bár a régi birodalmak elbuktak, „azért, ha lehet, nem ismételnénk meg a dolgot”.

„Mi maradtunk, ők elbuktak, de a magyarságon ejtett birodalmi sebek a mai napig nem gyógyultak be” - fogalmazott, emlékeztetve a török megszállásra, a világháborúkra és a trianoni országvesztésre. Ezek mind az éppen aktuális birodalmak bűnei, ha „egy mód van rá, ne kérjünk repetát, brüsszeli hacukában sem”. A feladat az, hogy a mostani, épülőfélben lévő brüsszeli birodalmat „ne hagyjuk a nyakukba ülni” – mondta Orbán Viktor.

Az ülésen több olyan felmérést is ismertetett, amelyek szerint az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sem pedig európai fegyverek, illetve európai katonák küldését Ukrajnába. A háború nemcsak nekünk, magyaroknak kerül sokba, annak súlyát minden európai ember érzi – jegyezte meg. Úgy fogalmazott,

egy igazi huszárcselre van szükségünk: amíg a császár háborúzik, nekünk el kell foglalnunk Brüsszelt, amíg Brüsszel a háborúra készül, nekünk fel kell erősítenünk az európai háborúellenes kezdeményezéseket.

A Kárpát-medencéről szólva a kormányfő kijelentette: a jó szomszédság alapja csak az erő és a megbecsülés lehet. A magyar nemzetpolitika alapja, hogy nekünk a határon túli magyarok az elsők, ugyanakkor jó viszonyra törekszünk a szomszédos országok vezetésével.

Ha valaki ellenségesen viseltetik a magyarokkal szemben, az nem kaphatja meg a magyarok támogatását az európai politikában. Közép-Európa csak Magyarországgal lehet erős, a mi megmaradásunk minden itt élő népnek érdeke – mondta Orbán Viktor.