Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az államtitkár hangsúlyozta: mind a csütörtökön az Országgyűlés elé kerülő új egyházi törvényjavaslat, mind pedig az egyházfinanszírozási törvény tekintetében folyamatos dialógusban állnak az egyházakkal, egyházi szakértőkkel. Megemlítette, hogy a tervek szerint a zárószavazást még az Országgyűlés nyári időszakában megtartják az új egyházi törvényről, és az új alaptörvény hatályba lépése után, a jövő év első napjaiban lép majd életbe.
    
A határon túli magyar egyházi vezetőkkel is egyeztetek a törvényről, „bár jogi szempontból ez a törvény ezeket az egyházakat nem érinti”. A kormányzat nyitott arra, hogy a törvényben utaljanak a határon túli egyházakkal tartandó szoros kapcsolatra is – mondta a kereszténydemokrata politikus.
    
Szászfalvi László arról is beszélt, hogy a határon túli magyar papok, lelkészek állami támogatása tavaly 160 millió forint volt, idén viszont már 210 millió forintot tesz ki, ami kifejezetten egzisztenciájuk fenntartását segíti. Az anyanyelvű pasztorációt támogatják ezzel a szórványtámogatással, amelynek eredményeként remélhetőleg a lelkészek, papok helyben maradnak.
    
Kitért arra is, hogy eddig nem volt mindig kiegyenlített a támogatás a határon túli egyházak támogatásában az egyes régiók között, de a jövőben ezt az anomáliát igyekeznek felszámolni. A csángók magyar nyelvű pasztorációjával kapcsolatban megjegyezte: „igyelnünk kell arra, hogy egyházon belüli belügyként kell látni ezt a folyamatot, úgy kell segítenünk, hogy az ne legyen kontraproduktív”.
    
Az államtitkár kiemelte: az erdélyi kistelepüléseken "kiüresedő magyar templomokon" az egyházak bevonásával kell segíteni, mégpedig úgy, hogy olyan programokat - iskolai kirándulások, a vallási turizmus felerősítése - indítanak, amelyek illeszkednek a nemzetpolitikai stratégiába.
    
Ezenkívül több nyugati, európai és amerikai diaszpórában élő közösség támogatása is szerepel a kormányzat terve között - közölte.
    
Mint mondta, az egyházak hosszú távú, kiegyensúlyozott állami támogatása stabil feltételrendszerének kialakítása jegyében egyebek mellett a diákonkénti havi 230 ezer forintos közoktatási kiegészítő normatíva megállapításával "helyreállt az egyenlő finanszírozási rendszer" a közoktatásban. Ugyancsak ennek keretében a személyi jövedelemadó állami kiegészítését a tavalyihoz képest 2,3 milliárd forinttal növelték, ami "a mostani költségvetési viszonyok között komoly előrelépést jelent".
    
Az államtitkár rámutatott: a korábbi kormányok által ki nem fizetett egyházi közoktatási kiegészítő normatíva 4 milliárdos elmaradásából eddig több mint egymilliárdot rendeztek, idén további egymilliárdot fizetnek majd ki, és a fennmaradó kétmilliárd forintot 2012. december 31-ig kifizetik az egyházaknak.
    
Beszélt arról is, hogy 2011-ben jogilag lezárják az egyházi ingatlan-kártalanítási folyamatot. Két egyezető bizottsági ülés már volt ez ügyben idén, egy pedig még hátravan szeptemberben. Et követően az ingatlanok után járó, egyházaknak járó pénzkifizetésekről kormányhatározatot hoznak. Mint mondta: ez a folyamat egy „részleges és funkcióhoz kötött kártalanítás volt”, kérdés, hogy lesz-e folytatás.
    
Szászfalvi László felhívta a figyelmet: az állam által finanszírozott öt egyházi programra szánt 1,8 milliárd forintból a határon túli egyházak is részesülhetnek. A projektszerű támogatásra az 1,8 milliárd forintos kerethez képest 29 milliárdos kérelem érkezett már az államtitkárságra, ami azt bizonyítja, hogy vannak az egyházaknak innovációs elképzelései többek között a vasárnapi iskolák, képzési programok, nyári táborok beindítására.    

A határon átívelő vallási turizmus fellendítése is a kormány fontos céljai között szerepel, ennek érdekében közös munkacsoportot is létrehoztak a turisztikai államtitkársága – mondta a politikus.
    
Kérdésre válaszolva Szászfalvi László oroszországi látogatásáról elmondta: az orosz ortodox egyházzal, illetve annak magyarországi egyházmegyéjével hosszú évek óta erősödik a párbeszéd. Ezt az is mutatja, hogy „az egyházi törvényben az ortodox egyházak méltó helyükre kerülnek”.
    
Az államtitkár hangsúlyozta az állam és az egyházak közötti párbeszéd intézményesítésének fontosságát, ennek egyik színtereként említette a szentszéki-magyar vegyesbizottság működését. Ezenkívül az egységes, határokon átívelő Magyar Református Egyház vezető testülete, a Generális Konvent kezdeményezte egy Kárpát-medencei egyeztető bizottság megalakítását.