Schanda Tamás János (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium Európai Uniós fejlesztésekért felelős államtitkára

Schanda Tamás kiemelte: a kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme a következő években is legalább két százalékponttal haladja meg az európai uniós átlagot.
    
Azt mondta: 2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ezzel Magyarország - Közép-Európával együtt - a növekedés motorjává vált a kontinensen.
    
Hangsúlyozta: 2019 második negyedévében az eddig ismert adatok alapján újra a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. A második negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés csaknem négyszerese - közölte.
    
Schanda Tamás arról is beszélt: az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. Kedvező jelnek nevezte, hogy az állami, az önkormányzati és a magánberuházások egyformán lendületesen emelkednek, és továbbra is dinamikus a magyar vállalkozások beruházási kedve.
    
György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár a kis- és középvállalkozások helyzetéről szólva elmondta: Magyarországon 30 százalékkal nőtt a szektor termelékenysége, ami ötszöröse az unió 6 százalékos átlagának és több mint háromszorosa a visegrádi országokban mért 9 százalékos átlagnak.
    
Hozzátette: az ITM folyamatosan monitorozza a nagy növekedési potenciállal rendelkező és innovatív vállalkozásokat. A Magyar multi programban több mint kétszáz vállalatot szólítottak meg, közülük száz csatlakozott a kezdeményezéshez. Ötven fejlesztését már ősszel megkezdik - jegyezte meg az államtitkár.
    
Ezek a vállalkozások saját területükön sikeresek, ám márkaépítés, értékesítés és szervezetfejlesztés terén segítségre van szükségük - mondta.
    
Ezért az ITM szakértői környezet létrehozását tűzte ki célul: olyan vállalkozások közreműködését várja, amelyek négy nagy területen huszonkét témakörben képesek tudást átadni.
    
A területek közül György László elsőként a műszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést emelte ki, amellyel szélesebb körben érhetnek el vevőket a cégek. Fontosnak nevezte a márka- és arculatépítést, mely a vállalatok versenyképességét növelheti a nemzetközi piacokon is. A vállalkozásoknak nyújtott stratégiai és vállalati tanácsadással azok pénzügyi tudatosságát növelnék, a folyamat- és menedzsmentfejlesztéssel pedig azt szolgálnák, hogy a vállalatméret növekedésével a cégek új tudást vonhassanak be.
    
György László kiemelte: a Magyar multi programban történő tudásátadásra csaknem egymilliárd forint, a cégek fejlesztési terveire pedig több mint tizenhárom milliárd forint áll rendelkezésre.
    
Kitért arra is, hogy a Magyar multi program a kis- és középvállalkozásoknak szól, de vannak olyan, már most nagyvállalatnak számító magyar vállalkozások, amelyek a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjából részesülhetnek forrásokból fejlődésükhöz.