A kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette az Országgyűlésben a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2016-os, montreali módosításának kihirdetését kezdeményező törvényjavaslatot.
Schanda Tamás (KDNP) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára
Schanda Tamás elmondta, Magyarország 1969-ben csatlakozott az egyezményhez, a négy éve elfogadott változtatások értelmében a nemzetközi szervezet tanácsának létszáma 36 tagról 40 tagra emelkedik, légi navigációs bizottsága pedig 16 tagról 21 tagra bővül.
A kabinet előterjesztését valamennyi, a vitában megnyilvánuló frakció támogatta: a Fidesz nevében Csenger-Zalán Zsolt, a Jobbik padsoraiból Gyüre Csaba, a KDNP-frakcióból Nacsa Lőrinc, a szocialisták közül Gurmai Zita, míg a DK-ből Varju László szólalt fel.
A kormány egyszerűsítené a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetését
A kormány célja, hogy egyszerűsítse a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetési folyamatát a beruházás hatékonyságának növelése, valamint a határidők rövidítése és az esetleges kockázatok csökkentése érdekében - mondta az innovációs tárca parlamenti államtitkára.
Schanda Tamás a vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot ismertetve kifejtette, az előterjesztés fontos könnyítéseket ad a beruházás hatósági, telekalakítási és más építésügyi eljárásaihoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indítvány garanciákat tartalmaz a környezeti védettségre, vagyis a környezeti és természeti értékek nem sérülhetnek az építkezés miatt.
Az államtitkár aláhúzta, a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló fejlesztése rendkívüli gazdasági potenciált rejt Magyarország számára az eurázsiai teherszállítás területén. A beruházásnak köszönhetően ugyanis Magyarország válhat a régió első számú logisztikai központjává, azáltal, hogy a leggyorsabb utat kínálja a Kínából érkező áruknak Nyugat-Európa irányába.
Schanda Tamás emlékeztetett, a beruházás keretében teljes hosszában kétvágányosítják a vonal magyarországi szakaszát, amelynek engedélyezési sebessége óránként 160 kilométer, tervezési sebessége pedig óránként 200 kilométer lesz.
Kiemelte, a teljes vonalon korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszert építenek ki, az állomásokat és megállóhelyeket átépítik, korszerűsítik.
A kormány képviselője megjegyezte továbbá, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal az európai vasúti törzshálózat részét képezi, így annak korszerűsítése uniós kötelezettség.
Fidesz: hiba lenne lemondani a beruházásról
Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: bár az ellenzék a Budapest-Belgrád vasútvonal nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztését a következő évek legkártékonyabb és legpazarlóbb projektjeként jellemzi, hiba lenne lemondani a logisztikai fejlesztés nyújtotta több évtizednyi gazdasági, társadalmi előnyről, egy nagy térség komplex gazdasági és területfejlesztéséről.
Hangsúlyozta: a vonal nemcsak Kína irányába nyit, hanem az egész arab világ, a Földközi-tenger, a Vörös-tenger, illetve Ausztrália, India és Kelet-Afrika fejlettebb térségei, illetve a Balkán államai felé is.
Hangsúlyozta: az áruk 95 százaléka tengeren érkezik, ezért komoly lehetőség, hogy melyik ország képes az árutömeg megállítására, hozzáadott értékének növelésére. Kijelentette: Magyarországot abba a helyzetbe kell hozni, hogy rendelkezzen az ehhez szükséges 21. századi infrastruktúrával, és az egyik válasz erre ennek a vasútvonalnak a felújítása.
A beruházás megtérüléséről szólva jelezte: arra számítanak, hogy Magyarország ezen a közlekedési tengelyen 30-40-50 évig jelentős tényező lesz, vonzóbb lesz a hazai és a nemzetközi működő tőkének, a Budapest-Belgrád vasútvonal pedig a magyar gazdaság alapinfrastruktúrájává válik. Szerinte a beruházás esetében - hasonlóan az autópályákhoz vagy a hidakhoz - a gazdaság másodlagos, harmadlagos szintjein jelentkező megtérülésről lehet beszélni.
