Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára

Ehhez elmondása szerint három szempontot kellett összehangolni. Az első és legfontosabb, az egészség és az élet védelme. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a diákokat ne érje hátrány, a lehető legkevesebb érdemi módosítás történjen a folyamatokban. Illetve minden döntést úgy kellett meghozni, hogy azok a közeljövőben, valamint középtávon, a járvány utáni gazdasági építkezés időszakában is megfelelő hátteret jelentsenek a fiataloknak - sorolta Schanda Tamás.
    
Az államtitkár kifejtette: ennek érdekében a kormány - a megfelelő jogszabályi környezet megalkotásával - lehetővé tette az egyes intézményeknek, hogy biztonságos körülmények között szervezhessék meg a különböző vizsgafolyamatokat. Így az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban a személyes jelenlétet igénylő vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy az személyes érintkezést ne igényeljen, a másfél méteres távolság tartása folyamatosan biztosított legyen.
    
A tanárképzésben a pályaalkalmassági vizsgálatban a jelentkező előzetesen megküldött motivációs levele szolgál alapul, a tanító, konduktor, óvodapedagógus és csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés alkalmassági vizsgáján pedig a jelentkező írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs olyan betegsége, vagy más körülmény, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását - ismertette.
    
Jelezte: annak érdekében, hogy az egyes intézmények megfelelően tájékoztathassák a fiatalokat a változásokról, az Oktatási Hivatal lehetővé teszi a felsőoktatási felvételi tájékoztató, azaz a felvi.hu vonatkozó részeinek módosítását - így mindenki online tájékozódhat az új feltételekről.
    
Ami a záróvizsgákat illeti, szintén kerülni kell a személyes érintkezéseket. Amellett, hogy a másfél méteres távolság tartására ilyenkor is figyelemmel kell lenni, azt is lehetővé tettük, hogy ezeken a vizsgákon ne három, hanem csak két fős legyen a bizottság - ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát - mondta el a diploma megszerzéséhez elengedhetetlen vizsgákkal összefüggésben Schanda Tamás.
    
A járvány miatt kialakult veszélyhelyzet óriási problémát jelentene azoknak is, akik most készültek befejezni vagy honosítani a nyelvvizsgájukat. „Úgy döntöttünk, hogy az ő esetükben a részeredményt, illetve a külföldi vizsgát kell elfogadni komplex nyelvvizsgának, azaz ezek után jár a középfok esetében a 28, felsőfok esetében pedig 40 pont a felvételi eljárásban - fejtette ki az államtitkár, majd ismertette a nyelvvizsgákat érintő további módosításokat is.
    
Tájékoztatása szerint azok, akik 2020. augusztus 31-ig leteszik vagy már letették a záróvizsgát, mentesülnek a korábban előírt nyelvvizsga kötelezettség alól.  „Ennek az egyik oka az, hogy a mostani körülmények között jelentősen beszűkültek a vizsgalehetőségek, így nem várhatjuk el, hogy mindenki eleget tegyen ezeknek a követelményeknek. A másik szempont, ami alapján így döntöttünk, az az, hogy a gazdaság járvány utáni újraindításához szükség van minden jól képzett fiatalra. A záróvizsga megléte tanúsítja azt, hogy valaki a megfelelő szakmai tudás birtokában van, így a rendkívüli körülmények között a nyelvvizsga meglététől eltekintünk" - magyarázta az államtitkár a mintegy 75 ezer embert érintő döntés hátterét.
    
Elmondta, arra kérték az intézményeket, hogy az oklevelek kiállítását haladéktalanul kezdjék meg. Hozzátette: ehhez a kormány természetesen minden technikai segítséget megad az Oktatási Hivatal közreműködésével. A gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban arról számolt be, hogy a hallgatókat, volt hallgatókat az adott egyetem, főiskola fogja értesíteni a részletekről, és természetesen a diploma átvétele során is kerülni kell a személyes kontaktust.
    
„Természetesen továbbra is meggyőződésünk, hogy a megfelelő szintű idegennyelv-tudás kiemelkedő jelentőségű. A nyelvtanulástól, és így akár a vizsgázástól eltántorítani tehát nem szeretnénk senkit. Éppen ezért tettük lehetővé azt, hogy az arra alkalmas nyelvvizsga-központok online is tarthassanak vizsgákat" - jelentette ki. Közölte, azok a vizsgaközpontok kérhetik az akkreditációjuk online vizsgáztatással való kiegészítését a veszélyhelyzet idejére, amelyek rendelkeznek a számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel.

ITM: Online is szervezhető nyelvvizsga

Az elektronikus vizsga lehetősége az egészségügyi kockázatok növelése nélkül segíti, hogy a tanulók többletpontokhoz juthassanak a felvételi eljárásban.
    
A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok - az országos veszélyhelyzet idejére - kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy akkreditációjukat kiegészítsék online vizsgáztatással, és így a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen a nyelvvizsgázás lehetősége - ismertette a szaktárca.
    
Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára a rendelkezéssel összefüggésben hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a kialakult járványhelyzetben ne érje hátrány a továbbtanulni szándékozókat, akik otthonról, közvetlen kontaktus nélkül letehetik a nyelvvizsgát. Emlékeztetett, hogy a vonatkozó rendelet értelmében  akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsga teljesítése - amennyiben az ebben a tanévben történik - a pontszámításnál komplexnek számít, így az online vizsgázók az idei felsőoktatási felvételi eljárás során jogosulttá válnak a többletpontra.
    
A nyelvvizsgaközpontok elektronikus úton nyújthatják be az akkreditációs kérelmet, amelyet az OH soron kívül, legfeljebb 8 napos eljárásban bírál el. A központnak az akkreditációs szabályozáson túl biztosítania kell az elektronikus nyelvvizsgák szabályszerű lebonyolításához, a vizsgázók biztonságos azonosításához szükséges technikai feltételeket is.
    
A nyelvvizsgaközpontok az OH honlapján tájékozódhatnak a szabályozás részleteiről. A lehetőség első körben, a legszélesebb kört kiszolgálva, várhatóan angol és német nyelvből lesz elérhető - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.