A keresztény Lengyelország és a keresztény Magyarország szoros kapcsolata azért fontos napjainkban is, hogy ez a testvéri együttműködés Európában meghatározó példává és erővé váljon – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus a magyar-lengyel barátság napja alkalmából az Országház Vadásztermében rendezett zongoraesten mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a lengyel és a magyar nép se genetikai, se nyelvi rokonságban nem áll egymással, barátságuk mégis „szemet szúrt” Európa aktuális birodalmi hatalmasságainak.
Semjén Zsolt példaként említette, hogy az 1849-es világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Haynau Mieczyslaw Woroniecki herceget azért küldte bitófára, „mert szimbolikusan a magyar-lengyel barátságot is ki akarta végeztetni”.
„Ám,
ahogy Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadokban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is”
- hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Egyúttal rögzítette: „kudarcba fognak fulladni azok a támadások is, amelyek a minap a nagy és szent pápát, II. János Pált” érték.
Emlékeztetett arra, hogy
a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) állásfoglalásában a leghatározottabban visszautasította II. János Pál lejáratását célzó kampányt,
hiszen - mint fogalmazott - „azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik”.
Semjén Zsolt ezen a ponton Konrad Sutarskit, a több évtizede Magyarországon élő lengyel írót, szerkesztőt, a Lengyel Múzeum igazgatóját idézte, aki 2015-ben azt írta: „a kereszténység elleni támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista, pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi”, amely „azért, hogy Európa gazdaságát az uralma alá hajtsa, igyekszik erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális-szellemi életet sekélyesíteni, gyűlöletet előidézni”.
Szólt arról, hogy
a lengyel-magyar barátságra mindkét ország úgy tekint, mint ami magától értetődik és megingathatatlan.
Mint utalt rá, ennek az evidenciának a deklarálásaként az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.
Semjén Zsolt köszöntőjében részletesen kitért a magyar és a lengyel nemzet közös történelmére, a különböző történelmi korokban egymásnak nyújtott segítségre, kölcsönösségre, továbbá a kulturális és vallási kapcsolatokra. Majd a két nép közti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítékának nevezte, hogy Európa legstabilabb határa a 11. század és 1920 között fennálló lengyel-magyar határ volt.
A miniszterelnök-helyettes a szavait az idén 200 éve született Petőfi Sándor Bem tábornokról írt versének sorait is idézve úgy zárta: „éljen a lengyel-magyar barátság!”
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Kövér László házelnök köszöntő szavait is tolmácsolva arról beszélt, hogy hogy az ezeréves lengyel-magyar barátság története, „akárcsak az emberi barátságok története, mindig változó intenzitású, és olykor még konfliktusokkal is lehet terhes”.
„Az igazi barátok ugyanis képesek egymást meghallgatni, (...) megérteni és végül azt is elfogadni, hogy nem mindenben látjuk egyszerre azonosan a világot” - hangsúlyozta.
Az esemény résztvevőit Barbara Bartus, a szejm lengyel-magyar baráti tagozatának elnökhelyettese és Sebastian Keciek, Lengyelország magyarországi nagykövete köszöntötte.
