A 21. század rendkívüli kihívásait hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, aki szerint a jövő évi országgyűlési választás legfontosabb tétje, hogy a Magyarországra leselkedő veszélyekkel szemben egy határozott és egységes vagy pedig egy belső érdekellentétek mentén a végletekig megosztott, tehetetlen kormány álljon.

– Mozgalmas hónapokon vagyunk túl. Hogyan tekint vissza erre az időszakra?

– Érdemes talán egy kicsit tágabb összefüggésekben nézni, mert ez a század vitathatatlanul a kihívások évszázada. A próbatételek sora az egész világot megrázó, kétezer-egy szeptember tizenegyedikén elkövetett terrortámadásokkal vette kezdetét. Az azóta eltelt két évtizedben számos megrázkódtatás történt: háborúk, öngyilkos merényletek, ipari és természeti katasztrófák, gazdasági világválság, itthon pedig leginkább a kétezer-hatos őszi tüntetéssorozat, a devizahitel-válság, a kétezer-tízes vörösiszap-katasztrófa, majd az azt követő árvizek, a kétezer-tizenötben kirobbant migrációs válság, valamint a másfél éve tartó pandémia jelenti drámai mementóját annak, hogy folyamatos erőpróba alatt állunk.

– Mit tekint jelenleg a legnagyobb kihívásnak?

– A hatékony kormányzás nem csupán a helyes döntések meghozatalát jelenti, hanem azt is, hogy a szükséges és olykor nehéz döntések mögött mindenkor kellő társadalmi elfogadottság álljon. Fontos, hogy közvetlenül is meghallgassuk az emberek véleményét, legyen szó gazdasági, családtámogatási vagy az ország biztonságát érintő kérdésekről.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által irányított kormányokra mindig is jellemző volt, hogy a nemzeti konzultáció segítségével bevonják az embereket a döntések előkészítésébe,

és azok meghozásánál figyelemmel vannak az emberek véleményére. Ez, ha úgy tetszik, a közvetlen demokrácia egyik eszköze, egyben a társadalom támogatásának a receptje, hiszen az irányt végső soron maguk az állampolgárok erősítik meg.

– A múlt héten elindított nemzeti konzultációnak milyen tétje van?

– A biztonságpolitikában három kategóriát különböztetünk meg: kihívások, kockázatok és veszélyek. Ha nem kezeljük a kihívásokat, akkor veszélyekké tudnak válni. A koronavírus-járvány harmadik hullámának legyőzése során sikerrel birkóztunk meg az előttünk álló feladattal, hiszen Magyarországon az egyik legjobb az átoltottság, és a regisztrált új fertőzések száma is kedvezően alakul.

Ugyanakkor a következő megméretést a gazdaság újraindításával, a járvány okozta gazdasági következmények kezelésével és a negyedik hullám elkerülésével kapcsolatos intézkedések jelentik.

Az agresszív ellenzéki retorika és az ellenzéki sajtó álhíresztelései miatt kiemelten fontos, hogy az állampolgárok valódi álláspontjának az ismeretében hozzunk döntést

az egész közeli jövőnket meghatározó kérdésekben.

– Mi az oka, hogy a kérdések között ismét megjelent olyan, ami a migrációra vonatkozik?

– A járvány kitörése nem jelentette a migrációs válság megszűnését. Idén itthon csaknem negyvenezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak. Tekintve, hogy

a népvándorlást jelentősen tápláló háborús válsággócokat nem sikerült felszámolni, sőt ősszel megtörténik a teljes kivonulás Afganisztánból, ami várhatóan a térség destabilizálódását eredményezi majd, a világpolitikai folyamatok a migráció további erősödésének rémképét vetítik előre.

A migráció kezelésével kapcsolatos, Európai Unión belüli véleménykülönbségek ismét a felszínre kerülhetnek, továbbá a közösségen belül megszaporodó, a migrációhoz köthető terrortámadások, illetőleg az Európában megjelenő új vírusmutációk teremtette feszült légkörben még nehezebb lehet közös álláspontot kialakítani, pedig ez létfontosságú lenne a válság hatékony kezeléséhez. A tagországok várhatóan ismét kénytelenek lesznek maguk gondoskodni a saját védelmükről, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Magyarország is tette, amikor belső és külső politikai támadások kereszttüzében megépítettük a határzárat.

– A családokra vonatkozó kérdéseket mennyire befolyásolták a kormányt érő támadások?

– A családok, a gyermeket nevelő szülők mellett mindig is kiálltunk, és ezt szeretnénk a továbbiakban is erősíteni. A gyermekek nevelése elsősorban a szülők joga és kötelessége. Az ezzel ellentétes szexuális propaganda iskolába nem való. Magyarország és Európa nagyságát és erejét jelentős részben azoknak a keresztény értékeknek, köztük a klasszikus családmodellnek köszönheti, amelyek eltüntetéséért oly sokan munkálkodnak ma a világban.

Ha valaki képes meglátni az összefüggéseket a világpolitikai folyamatok és a belpolitikai döntések között, akkor rádöbben, hogy valójában egy olyan élet-halál harc zajlik a szemünk előtt, amely az általunk ismert és sziklaszilárdnak tartott kulturális, nemzeti, vallási – tehát alapvetően közösségi – önazonosság felszámolásáról szól. Mivel minden közösség egyénekből áll, ne legyen kétségünk afelől, hogy ha mi elbukunk, a globalizáció olvasztótégelyének következő célpontjai a gyökerüket vesztett, értékeiktől megfosztott, végletekig legyengített egyének lesznek.

Az identitásukban meggyengült és saját történelmi bűneik súlya alatt megroppant nyugati államok Brüsszelben most egy olyan jövőt akarnak ránk erőltetni, amely idegen mindentől, amit eddig ismertünk és szerettünk.

Brüsszel hiába él vissza hatalmával, zsarol és fenyeget, nem mondhatja meg, hogyan éljünk. A nemzeti konzultáció során azt kérjük az emberektől, hogy mondják el véleményüket Brüsszelnek. Mi egy erős nemzetek által alkotott Európai Uniót képzelünk el. Szeretnénk a nemzeti értékeinket, hagyományainkat megtartani, és ilyen módon része lenni a közösségnek, hiszen a nehézségekkel, a kihívásokkal könnyebb szembenézni a szövetségeseinkkel vállvetve.