– Mi a költségvetés alapkoncepciója?

– Mi, magyarok a történelem során mindig képesek voltunk a nehéz helyzetekben is kitartani és újraépíteni az országot. Nemzeti hitvallásunk is erről szól. Most sem lesz ez másként. A védekezésben résztvevők emberfeletti munkájának köszönhetően sikerült megfékezni a járvány terjedését, így fokozatosan visszatérhetünk régi életünkhöz. A jövő évi költségvetés az ország újraindításának költségvetése lesz, mindent megteszünk azért, hogy a pandémia után Magyarország gazdasági szempontból is a nyertes országok közé tartozzon, ezért indítjuk el a gazdaság-újraindítási akciótervet, és folytatjuk a megkezdett béremeléseket is.

– Milyen szempontok élveztek elsőbbséget a költségvetés tervezésekor?

– Embert próbáló időszak áll mögöttünk, mindannyian érezzük, hogy jövőnk szempontjából meghatározó események tanúi lehetünk. Sokakat értek pótolhatatlan veszteségek szeretteik elvesztése miatt, de több ágazat is nehéz helyzetbe került. Ilyenkor különösen nagy felelősség hárul az ország vezetőire. Nekünk az a célunk, hogy a nehézségek és a bizonytalanság csökkentése érdekében támogatást nyújtsunk a családoknak, megvédjük a munkahelyeket és segítsük a gazdasági élet szereplőit.

– A jövő évi büdzsé miben különbözik a korábbiaktól?

– A Fidesz–KDNP mindig a magyar emberek oldalán állt, ezt kell tükröznie a megalkotott költségvetésnek. Fontos felismerni a számok mögött húzódó elveket.

Egy költségvetés ugyanis hitvallása a kormányzó pártoknak. Kiolvashatók azok az értékek, célok, amelyek erősítését fontosnak tartja.

Elengedhetetlen, hogy ezeket évről évre következetes szakmai tervezés előzze meg, hiszen egy ilyen financiális dokumentum akkor megfelelő, ha arra a későbbiekben is lehet építkezni.

A kormány nem egy évre tervez, esetleges rövid távú – akár politikai – hasznot remélve. Az a törekvésünk, hogy Magyarország kétezer-harmincra Európa öt legjobb országa közé tartozzon. Ez a magyar emberek érdeke. Fokozatosan, biztos alapokra építjük fel az országot, látható, jól haladunk ebben a munkában. Az elmúlt időszak ugyanakkor arra is emlékeztetett bennünket, hogy felkészülten kell számítanunk a váratlan kihívásokra, így a kétezer-huszonkettes költségvetés egy jelentős központi tartalékkal rendelkezik.

– Az ellenzék alapjaiban bírálta az elképzeléseket. Mennyire lehetett figyelembe venni ezeket az érveiket?

– A baloldal csődközeli állapotba sodorta hibás válságkezelésével az országot kétezer-tíz előtt. Politikai koncepciójuk középpontjában mindig is a megszorítások álltak, a terheket az emberekre hárították. Egy nehéz időszakban csak elvenni tudtak, és a bajba jutott csoportokon sem segítettek. Sajnos emlékezhetünk még a tizenharmadik havi nyugdíj eltörlésére, a pedagógusokat érintő méltatlan bánásmódra vagy a devizahitelesek kétségbeesett helyzetére, és még hosszan sorolhatnánk. A baloldal magára hagyta az embereket.

Ez nem egy járható út. Elrettentő belegondolni, hogy a mostani helyzetben hogyan próbálták volna kezelni a pandémia kihívásait. Sajnos az oltásellenes kampányuk és a védekezést hátráltató megnyilvánulásaik, nem beszélve a baloldali vezetésű önkormányzatok ámokfutásáról, mind azt mutatják, „politikai hagyományaikon”, módszereiken nem változtattak, annak ellenére sem, hogy egyetlen válságot sem voltak képesek sikeresen kezelni.

– A válságkezelés milyen közvetlen eredményei tükröződnek az elképzelésekben?

– Az elmúlt tíz év munkájának eredményei lehetővé tették, hogy hazánk sikeresen nézzen szembe a járvány gazdasági hatásaival is. Az ország teljesítménye már idén meghaladhatja az 5,5 százalékos GDP-növekedést, ezzel párhuzamosan pedig az átlagjövedelemmel rendelkező, gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják azt a személyi jövedelemadót, amelyet idén befizettek.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a járványkezelésben kiemelt szerepe volt a stabil pénzügyi háttérnek, ez alapvető feltétele az egészségügyi ellátórendszer működésének.

Folytatni tudjuk a megkezdett munkát, a béremeléseket, az egyes ágazatok megerősítését. Kétezer-tíz óta a kormány csaknem háromszorosára növelte a családok támogatását, ami a GDP mintegy öt százalékát teszi ki, ez arányait tekintve Európában az egyik legmagasabb.

A kétezer-tízes utolsó, a baloldal által benyújtott költségvetéshez képest az egészségügy működésére jövőre ezerhétszázmilliárd forinttal, majdnem két és félszer nagyobb összeg jut, az egészségügyi bérek forrása pedig jövőre a négyszeresére nő. Kétezer-tízhez képest jelentős növekedés következett be az oktatási, a honvédelmi kiadások területén, de beszélhetnénk a pedagógusok, a közszférában dolgozók jövedelmének kimagasló emeléséről is.

Jövőre bevezetjük a huszonöt éven aluliak szja-mentességét, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj fokozatos visszavezetése által a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők már plusz egy félhavi jövedelemmel gazdálkodhatnak. A mögöttünk álló időszak világméretű kihívásai ellenére nemhogy csökkennének vagy stagnálnának a rendelkezésre álló források, hanem biztosítani tudjuk a folyamatos növekedést. A számokat tekintve tehát nem kérdés, hogy a Fidesz–KDNP gazdaságpolitikája sikeres, a további munkát a megkezdett úton haladva kell folytatni.