Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár a csaladhalo.hu portálnak adott interjújában úgy fogalmazott: sok dologban hasonló az értékrendje és vélekedése a miniszterelnökkel és reméli a jövőben kevesebb akadályt gördítenek majd az útjába. A kereszténydemokrata politikus arra a kérdésre, hogy milyen okok vezettek lemondása benyújtásához azt mondta, részletekbe nem menne bele, de jó oka volt rá. Szerinte, aki figyelte az elmúlt hónapok történéseit, azt talán nem érte váratlanul.
Hoffmann Rózsa kijelentette: a miniszterelnök megerősítése azt üzeni számára, hogy dolgozzon tovább, méghozzá az eddiginél nagyobb lendülettel. Hozzátette: eddig is érezte a támogatását, a hétfőn napon ez még határozottabban nyilvánvalóvá vált, ami igen nagy erőt jelent. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy ezek után kevesebb akadályt gördítenek majd az útjába.
Mint mondta: lojalitása a miniszterelnökhöz megkérdőjelezhetetlen volt eddig is, és ez mit sem változott az elmúlt napokban.
A balliberális médiumokban megjelent az államtitkárság egy éves „bizonyítványát” kiállító publicisztikákról szólva Hoffmann Rózsa kifejtette: nincs ideje efféle tendenciózusan rosszindulatú írásokat olvasgatni. Hangsúlyozta: kollégáival együtt megfeszített tempójú, tisztességes munkával töltötte a mögöttünk hagyott esztendőt. Megjegyezte: miközben sok országban az elnökségi időre szünetel a törvényalkotói munka, az oktatási államtitkárság ez idő alatt elkészítette a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepcióját, (ezek jelen pillanatban miniszterelnöki jóváhagyásra illetve kormányzati vitára várnak), A tervezetekről száznál több egyeztetést szerveztek, munkatársaival konferenciák tucatjain vettek részt, és emellett még több más fontos jogszabályt is előkészítettek. Mindezek ellenére, az elmúlt félévben – egybehangzó vélemények szerint sikeresen – töltötte be az Európai Unió Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács elnöki tisztét – fűzte hozzá.
Az államtitkár kiemelte a „Társadalmi Szolidaritás” program sikeres beindítását, amit azért hirdettek meg, hogy megerősítsék a magyar társadalomban az egymás iránti felelősségérzetet azáltal, hogy a fiatalokat megismertetik a közösségi szolgálat fontosságával. Elmondása szerint: több száz középiskolás gyerek 20-30, esetleg még ennél is több órát töltött azzal, hogy másoknak segítsen. A program zárása e hét végén lesz, emlékeztetett rá, hogy az új közoktatási törvényben minden diák számára az érettségi előfeltételévé szeretnék tenni a közösségi szolgálatot.
Hoffmann Rózsa felidézte, milyen megindító összefogást fejezett ki a vörösiszap-katasztrófa után az államtitkárság által meghirdetett „100 forintos akció”:, amelynek eredményeként mintegy 73 millió forint gyűlt össze az iskolások apró adományaiból.
Szólt arról is, hogy megkezdődött a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kerettantervek kidolgozása. Mint mondta: ehhez – ahogyan az érettségi rendszer átalakításához is – szükség van az új közoktatási törvényre, ettől függetlenül már hónapokkal ezelőtt megkezdődött az előkészítésük. A NAT, a kerettantervek kidolgozása igazából majd a következő tanév oktatáspolitikai „slágere” lesz – jegyezte meg.
Tájékoztatása szerint a pedagógus életpálya-modell is elkészült, az eredeti elképzéseikkel ellentétben a közoktatási törvény részévé vált. A változást azzal indokolta, hogy a két program összevonásával gyorsabban mehet át a törvény a parlamenten.
Arra kérdésre, hogy a pedagógus érdekképviseletekkel a kezdeti jó kapcsolata megromlani látszik Hoffmann Rózsa válaszában kifejtette: kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az érdekképviseleti szervekkel megszülessen és fennmaradjon a párbeszéd. Számos konzultációt, egyeztetést folytatott a szakszervezetekkel. Szándékaik őszinteségére példaként említette, hogy a szakszervezetek törvény koncepciókkal kapcsolatos észrevételeiből több mint hatvanat építettek be a nemzeti konzultáció lezárását követően átdolgozott tervezetükbe. Az államtitkár ennek fényében elfogadhatatlannak nevezte, hogy az érdekvédelmi szervezetek az egyeztetés hiányára hivatkozva hívtak össze sztrájkbizottságot, szerveztek demonstrációt Hiszen a demonstráció előtti héten külön, kétoldalú egyeztetéseket is tartott valamennyi pedagógus szakszervezet vezetőjével – tette hozzá. Álláspontja szerint a szakszervezetek tiltakozó akciói a politikai térnyerés kategóriájába tartoznak, a tiltakozás indoklása pedig enyhén szólva csúsztatás.
Kijelentette: mindennek ellenére szó sincs a párbeszéd beszüntetéséről, tartani fogja a pedagógus szakszervezeteknek tett ígéreteit: mihelyt a törvény-koncepció írásos változata nyilvános lesz, megküldik a dokumentumot és újabb konzultációs sorozatot indítanak.
Az iskolabezárásokkal kapcsoltban Hoffmann Rózsa nyomatékosan közölte: az Oktatásért Felelős Államtitkárság egyetlen iskolát sem záratott be, az ugyanis önkormányzati hatáskör. Mint mondta: Magyarországon az 1993-as törvény és későbbi módosításai következtében, olyan közoktatási rendszer alakult ki, amely lényegében kizárja az oktatást irányító miniszter illetve államtitkár beavatkozási lehetőségét egy-egy térség, megye iskolaszerkezetének alakításába. Az oktatás iránytói legfeljebb párbeszédet kezdeményezhetnek, de semmiféle jogi eszköz nincs a kezükben az önkormányzati döntések befolyásolására. Hozzáfűzte, az új közoktatási törvényben változtatnak a jelenlegi gyakorlaton, növelik az állam beleszólási jogát.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmények bezárása mögött gyakran a folyamatosan csökkenő gyermekszám áll, amely szükségszerűen vezet iskolák feleslegessé válásához. A magyar iskolarendszerünk körülbelül kétszer annyi gyerek befogadására van tervezve, mint amennyi ma egyáltalán megszületik, ilyen körülmények mellett sajnos irracionális az az elvárás, hogy az iskolák változatlan számban tovább működjenek – tette hozzá. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a települések vezetői csupán statisztikai adatokból kiindulva hozzanak döntéseket, mivel Magyarország településszerkezete és történelmi hagyományai szükségszerűvé tehetik az optimálisnál kisebb létszámú iskolák fenntartását. Éppen ezért a korábbi kormány gyakorlatával ellentétben ragaszkodnak ahhoz, hogy a falvakban legalább az alsó tagozat megmaradjon. Megjegyezte: a már bezárt iskolákat nagyon nehéz újra életre kelteni. A kisiskolák újraindítása ügyében megmutatkozott passzivitás vagy a gyermekek hiányából adódik, vagy a szándék, az akarat foszlott szerte.
Hoffmann Rózsa súlyos gondnak nevezte, hogy az iskolafenntartók finanszírozása az elmúlt években a valós költségek töredékévé vált, az oktatási intézmények összevonásában, átszervezésében, bezárásában ez a tény is jelentős szerepet játszik. A segítő szándék ellenére, az előző kormány felelőtlen gazdálkodása miatti eladósodottság azonban e téren sem teszi lehetővé az azonnali változtatást.
Az államtitkár a beszélgetés végén reményét fejezte ki, hogy jövőre már érezhetővé válnak azoknak a változtatásoknak az előnyeit, amelyeken eddig dolgoztak, és amelyeket az új közoktatási törvény hoz. Mint mondta: az elmúlt tanévben nagyon sok olyan vélemény jutott el hozzá, amely arról tanúskodik, hogy a szülők, a pedagógusok és a gyerekek is megértették, az oktatás új irányítása a tisztességes munkát helyezi előtérbe az iskolákban, a korábbinál sokkal nagyobb szerepet szán a nevelésnek. „Mi a gyermekek normális erkölcsi fejlődését támogatjuk, nem a rendbontóknak kedvezünk. A látszólag romló eredmények ellenére hazánkban rengeteg tehetséges diák és igen sok kiváló, elhivatott pedagógus dolgozik. Így tehát reális esélyünk van arra, hogy az oktatáson keresztül az országot újra talpra állítsuk” – jelentette ki végezetül.
Az interjú itt olvasható.
