A bolgár közösség ugyan kicsi, de megmaradása fontos Magyarországnak - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar-bolgár barátság napján hétfőn Budapesten. Ünnepség keretében átadták a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot és a templomkertben felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz nevrokopi metropolita szobrát.
Soltész Miklós (KDNP), a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templom és templomkert átadásán a főváros IX. kerületében a magyar-bolgár barátság napján, 2020. október 19-én. (MTI fotó: Balogh Zoltán)
Soltész Miklós arról beszélt: a két ország barátsága a hasonló történelmi múltban gyökerezik. Magyarország 200-250 évig, Bulgária közel fél évezredig szenvedett a muszlim támadásoktól és az ország elfoglalásától, és mindkét országnak csaknem fél évszázadon keresztül kellett tűrnie a kommunizmus elnyomását.
Hozzátette: mindkét nép az egyházaknak köszönhette megmenekülését. A bolgár nemzetet a bolgár ortodoxia mentette meg fél évezreden keresztül és a kommunista elnyomás idején is fontos szerepük volt a nemzet megtartásában.
Felidézte: Borisz nevrokopi metropolitát, a magyarországi bolgár közösség lelki vezetőjét éppen 60. születésnapján gyilkolták meg a kommunisták - mondta, hozzátéve, hogy szobra emlékeztet a kommunizmus valamennyi bolgár, magyar és közép-európai áldozatára.
Soltész Miklós kitért arra is: a közösség megmaradását a kormány támogatja, ezért adnak 2,6 milliárd forintot, hogy a IX. kerületi templom szomszédságában felépülhessen egy bolgár kulturális központ, amelyben helyet kap a nemzetiségi óvoda és iskola is.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kiemelte: a két ország közötti barátság azt jelenti, hogy „számíthatunk egymásra".
E barátság azt is jelenti, hogy „hasonlóan gondolkodunk az európai sorskérdésekről", így a keresztény vallás és kultúra fontosságáról is - mondta, hozzátéve, hogy mindkét nemzet történelmében vannak olyan példaképek, akik nem csak megtartották a hitüket, de életüket is adták érte.
Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke, Dunai Mónika fideszes országgyűlési képviselő, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára és Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló (b-j) felavatja a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz nevrokopi metropolita szobrát a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templom és templomkert átadásán a főváros IX. kerületében a magyar-bolgár barátság napján, 2020. október 19-én. (MTI fotó: Balogh Zoltán)
Úgy fogalmazott: az „őseinktől kapott örökség felelősség is". A kereszténység és a kereszténydemokrácia ma „külső és belső támadás alatt" áll. Meg kell védeni a belső, ideológiai támadástól, és a külső támadóktól is, akik „világméretű népességcserét akarnak végrehajtani".
Valeri Szimeonov, a bolgár Nemzetgyűlés alelnöke a kormány támogatását megköszönve kiemelte: az elmúlt években volt alkalma megismerkedni valamennyi, az anyaországon kívül élő bolgár közösséggel, és sehol sem találkozott olyan hozzáállással, annyi kormányzati segítségnyújtással, mint Magyarországon. Megjegyezte, az öt évvel ezelőtti megállapodás, amely szerint október 19. a bolgár-magyar barátság napja, azért is fontos, mert Bulgáriának egyetlen más nemzettel sincs ilyen közös ünnepe.
Muszev Dancso, a magyarországi Bolgár Országos Önkormányzat elnöke Borisz nevrokopi metropolitát méltatva felidézte: 1915-ben, egy évvel a Magyarországi Bolgárok Egyesületének megalakulása után érkezett Magyarországra, így ő lett a közösség lelki, szellemi vezetője, és ő állt annak a törekvésnek az élére, hogy saját egyháza és iskolája legyen a magyarországi bolgároknak.
A Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Európa legrégibb bolgár ortodox közössége. A többnyire kertészettel foglalkozó bolgárok Bulgária török uralom alóli felszabadulása után, a gazdasági válság miatt, a jobb megélhetés reményében érkeztek az Osztrák-Magyar Monarchia területére. A 19. század végén megindult, több hullámban lezajlott betelepülés egyik jelentős központjává Budapest vált, különösen a főváros akkor déli határát jelentő Ferencváros.
A felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templom a főváros IX. kerületében a magyar-bolgár barátság napján, 2020. október 19-én. (MTI fotó: Balogh Zoltán)
A több tízezer bolgár kertész eleinte ingázott, csak a nyári időszakot töltötte Budapesten, később azonban végleg letelepedtek a fővárosban. A közösség 1914-ben alapította meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, majd 1916-ban a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat. A közösségnek 1930-ban ajándékozott telket a főváros, hogy felépíthessék templomukat. A Vágóhíd utcai, bizánci stílusú templomot Árkay Aladár tervezte.
A templom és a templomkert felújítását, valamint a szoborállítást a kormány 24,5 millió forinttal támogatta.
A magyar és a bolgár parlament 2016-ban nyilvánította október 19-ét, Rilai Szent János, Bulgária védőszentjének ünnepét a két állam barátsága napjának. A bolgárok a Magyarországon hivatalosan elismert 13 nemzetiség egyike, a legutóbbi, 2011-es népszámlálás alkalmával 6500 vallották, hogy van valamilyen bolgár kötődésük.
