Soltész Miklós: A magyar kormány támogatja a pálosok és más rendek, felekezetek működését

Alapítójára, Boldog Özsébre emlékezik halála 750. évfordulója alkalmából egy éven át a Magyar Pálos Rend. Az emlékévet Erdő Péter bíboros, esztergom-budaesti érsek nyitotta meg hétfőn a budapesti Szent István bazilikában szentmise keretében.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

Erdő Péter homíliájában hangsúlyozta: Boldog Özséb művének, lelkiségének eleven hordozója a pálos rend, amely többszöri megszakítás után ma ismét működik Magyarországon. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend megszervezőjének alakját a bíboros szerint három tulajdonság tette emlékezetessé: a tudomány szeretete, az áhítat és az irgalmasság.

Arnold Chrapkowski, a rend generálisaArnold Chrapkowski, a Pálos Rend generálisa a rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

Özséb a papi élet nagylelkűségét, a szabadság és az állandó rendelkezésre állás eszményét, a másokért élő és Krisztushoz szeretettel ragaszkodó pap képét állította maga elé. A tökéletes papi életet és lelkiséget kereste, így jutott el Remete Szent Pál követőinek életformájához - mondta Erdő Péter.

CSÓKA JÁNOS TARTOMÁNYFŐNÖKCsóka János tartományfőnök a Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt: a pálosok évszázadokon keresztül, a történelem számos viharát túlélve kitartottak keresztény hitük és magyarságuk mellett. Felidézte: nem volt könnyű dolguk, hiszen előbb a török idők söpörték el őket, majd császári rendeletekkel számolták fel a működésüket, később a kommunista diktatúra idején üldözték el a pálos szerzeteseket.

Soltész MiklósSoltész Miklós (KDNP), egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Kövér László az Országgyűlés elnöke, Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár, Fülöp Attila (KDNP), szociális ügyekért felelős államtitkár, Jerzy Snopek Lengyelország nagykövetének felesége, Gedeon Márta a Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

De mindannyiszor talpra álltak. Az államtitkár kitért arra: a magyar kormány támogatja a pálosok - és más rendek, illetve felekezetek - működését. A kormány és az egyházak nem vállalhatják át egymás feladatát, de közösen szolgálhatják a magyarságot és a kereszténységet - tette hozzá. Arnold Chrapkowski, a rend generálisa arról beszélt: a pálos „közösség a magyar földbe eresztette mélyre gyökereit, hogy később más országokat is gazdagítson karizmájával".

Erdő PéterErdő Péter bíboros misét celebrál a Pálos Rend generálisa a rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

Elmondta: ma 500 pálos szerzetes 17 országban, több mint 70 rendházban teljesít szolgálatot. „Az új idők és új helyek új kihívásokkal járnak, de az Isten iránti hűség nem változik" - fogalmazott a generális. A szentmisén részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A pálos rend az emlékév során több programmal és egy mozgó kiállítással is szeretné megismertetni a nagyközönséggel a rend életét.

Soltész MiklósErdő Péter bíboros misét celebrál a Pálos Rend generálisa a rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A kiállítást szállító busz január 20-tól 24-ig Budapesten, a Szent István-bazilika előtt áll, majd lengyelországi körútra indul. Visszatérve Magyarországra 40 állomáson, a többi között Budapesten, Győrben, Kalocsán, Veszprémben, Miskolcon, Kaposváron, Esztergomban, Keszthelyen lesz látható.

Soltész Miklós, Kövér LászlóSoltész Miklós (KDNP), egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár (b) és Kövér László az Országgyűlés elnöke (j) a Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmisén (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A kiállításon virtuálisan végiglapozható az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódex, amely a XV. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban. A látogató betekintést nyerhet a pálosok életébe. Felidézik a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítását, valamint a lengyel tartomány 1786 utáni, illetve az 1934-es magyarországi újraindulással kapcsolatos szerepét.

Soltész MiklósA Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmise a budapesti Szent István bazilikában (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A busz menetrendje megtalálható a palosbusz.hu oldalon. Boldog Özséb - a pálos rend krónikása, a 16. században élt Gyöngyösi Gergely szerint - Esztergomban született 1200 körül. Gondos nevelésben részesült a Szent István által alapított káptalani iskolában, és az esztergomi főkáptalan kanonokja lett. Több könyvet írt, de ezek nem maradtak fenn, csak sejthető, hogy egyházjogi munkák lehettek.

Özséb kapcsolatban állt a környék remetéivel, akik a pilisi erdőből bejártak Esztergomba vesszőből font kosaraikat élelemre cserélni. Maga is kedvet kapott a remete élethez. Özséb 1246-ban - miután az esztergomi érsek jóváhagyta - lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a rászorulók között és néhány társával a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult. A mai Kesztölc határában lévő hármas-barlangban élt remeteként.

Soltész MiklósA Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmise a budapesti Szent István bazilikában (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A legenda szerint egy alkalommal Özsébnek látomása volt (lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek) amit úgy értelmezett, hogy közösségbe kell összegyűjtenie a remetéket. A látomásnak engedelmeskedve 1250-ben a remeték a barlang mellett templomot és magas fallal körülvett monostort építettek. Özséb ezután a Pécs közelében, a Szent Jakab-hegyen élő remetékhez utazott.

Soltész MiklósA Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmise a budapesti Szent István bazilikában (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A két monostor hamarosan egyesült, elöljárójuknak Özsébet választották meg. Később egyre többen csatlakoztak hozzájuk, Özséb életének végén már 16 pálos kolostor állt. Patrónusuknak Remete Szent Pált, az első remetét választották. Özséb 1262-ben Rómába zarándokolt, hogy a rendalapításhoz elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását.

Soltész MiklósA Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmise a budapesti Szent István bazilikában (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A Szentszék végül - csak Özséb halála után - 1308. december 13-án engedélyezte az ágostoni regulát és nyilvánította pápai jogú renddé az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet. A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt. A rend virágzásának a török hódoltság és a reformáció vetett véget.

Soltész MiklósA Magyar Pálos Rend alapítójának, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából  megrendezett szentmise a budapesti Szent István bazilikában (2019.01.20. Budapest, KDNP fotó: Váli Miklós)

A Buda 1686-os visszafoglalása után ismét fejlődésnek indult rendet II. József 1786-ban feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, így csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk.

A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. 1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet Magyarországon, amely a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá.