Soltész Miklós: Magyarországon senkinek sem kell eltitkolnia nemzetiségét

Soltész Miklós - a Magyarország területén élő nemzetiségek 2015 és 2017 közötti helyzetéről szóló beszámoló és az annak elfogadását javasló országgyűlési határozat együttes általános vitájában - szerdán a parlamentben hangsúlyozta, a nemzetiségi önazonosság felvállalásának növekedése azt igazolja, hogy a kormány nemzetiségpolitikája „hasznos és jó", hiszen Magyarországon senkinek sem kell eltitkolnia nemzetiségét, azt büszkén és örömmel vállalhatja.

Soltész Miklós (KDNP), a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára

A népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának közel hat százaléka, 644 524 ember tartozik valamilyen nemzetiséghez - tette hozzá.
    
Az államtitkár azt mondta, a 2015-2017 közötti beszámoló adatai igazolják, hogy Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű.
    
2010 óta „soha nem látott mértékben", több mint négyszeresére nőtt a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek támogatása - hangsúlyozta.
    
Értékelése szerint a kormány nagyvonalú nemzetiségpolitikája is hozzájárult a szomszédos államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez, amelynek haszonélvezői a határon túli magyarok. A Felvidéken, Vajdaságban, Erdélyben vagy Partiumban élő magyarok a saját bőrükön érzik a kapcsolatok javulását - mondta.
    
Soltész Miklós kijelentette: biztosítja Magyarország nemzetiségi polgárait arról, hogy a kormány a jövőben is következetesen támogatni fogja a nyelvük, a vallásuk és a kultúrájuk megőrzését, továbbadását, a nemzetiségi óvodák, iskolák és kulturális intézmények működését és fejlesztését.
    
A 13 Magyarországon őshonos nemzetiség helyzetét ismertetve jelentős előrelépésként értékelte, hogy a 2014-es országgyűlési választások után a nemzetiségek - szószólók révén - az Országgyűlés munkájába is bekapcsolódhattak. Méltatta a parlament nemzetiségek bizottságának munkáját, amely szerinte jó együttműködést alakított ki az államtitkársággal, valamint az alapvető jogok biztosának nemzetiségi jogok felügyeletét ellátó helyettesével.
    
Az államtitkár a 2015-2017 közötti időszak legszembetűnőbb változásaként beszélt arról, hogy kiemelkedő mértékben nőttek a nemzetiségi önkormányzatok és intézmények működésére szánt központi források. Példaként említette a többi között, hogy a nemzetiségi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására, valamint a nemzetiségi médiára 2016-ban 1,6 milliárd, 2017-ben 1,7 milliárd forint volt, amely 88 százalékkal több a 2010-es 953 millió forintnál.
    
Látványosnak nevezte az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási intézmények támogatását is, amely 2016-ban 932 millió, 2017-ben 1,1 milliárd forint volt, míg 2010-ben 444 millió forintot tett ki.
    
Soltész Miklós kiemelten fontosnak nevezte az esélyegyenlőségi programok támogatását, a kulturális ösztöndíjakat, a színházak, a könyvtári szolgáltatások támogatást.
    
Szólt arról is, hogy a kormány elismeréssel tekint az egyházi közösségek romák felzárkózását segítő munkájára.
    
A romák társadalmi felzárkózását segítő programok között az oktatás prioritást élvez - magyarázta. Hozzátette: az Országos Roma Önkormányzat komplex intézményhálózat létrehozásán dolgozik, hogy az óvodától az iskolán keresztül a felsőoktatásig biztosítsa a sikeres teljesítést.
    
Elmondta, hogy a kormányhivatalok tájékoztatása szerint a nemzetiségi önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően működnek.