Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt mondta: emlékezni azért kell, hogy tudjuk az igazságot, mert „62 év után azt gondoltuk, hogy kitisztultak a fejek, hogy egy velejéig romlott rendszernek nem lehetnek követőik". De ma is vannak - mondta, hozzátéve, vannak, akik „Marxot ünneplik", s most „moszkoviták helyett brüsszeliták vannak". 

Soltész Miklós a Miniszterelnökség államtitkára, a KDNP alelnöke megemlékező beszédet mond az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz 62. évfordulóján (Mosonmagyaróvár, 2018.10.25. Fotó: Filep István) 

Kun Bélának, Kádár Jánosnak és a „többi gazembernek (...) vannak olyan örökösei, mint Jávor Benedek, Gyurcsány Ferenc és tettestársaik, akik fenyegetnek, akik, ha adódik, szemet lövetnek ki és hazug módon kiforgatják az 1956-os forradalom hőseinek, áldozatainak és túlélőinek emlékét". 

Az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz 62. évfordulójára emlékeztek 2018.10.25-én Mosonmagyaróváron (KDNP Fotó: Filep István) 

A megbánás és bocsánatkérés sosem késő - mondta Soltész Miklós, majd emlékeztetett, hogy két éve Ukrajnában vett részt egy megemlékezésen, amelynek végén egy idős ember ukránul azt mondta neki: „hatvan éve én is ott voltam Budapesten egy tankon, én is részese voltam akaratomon kívül a magyar forradalom leverésének. Szeretnék mindezért bocsánatot kérni a magyar nemzettől önön keresztül". 

Kegyeleti megemlékezés Mosonmagyaróváron az 56-os emlékpark és gyásztéren, 2018.10.25-én. A megemlékező beszédet Soltész Miklós a Miniszterelnökség államtitkára, a KDNP alelnöke mondta. Az áldozatokért és a túlélőkért Kapui Jenő címzetes kanonok imádkozott. Az ünnepségen részt vett Árvay István Mosonmagyaróvár polgármestere is. (KDNP Fotó: Filep István) 

Az államtitkár úgy folytatta, hogy az az ember is része volt az árulásnak, és részesévé vált annak a több száz milliós tömegnek, amely a kommunista táborban minden reményét elvesztette, hogy a diktatúra valaha is megbukik. Az a kérdés - mondta -, hogy Magyarországon lehetett-e ellenállni a kommunista, az ÁVH-s és a szovjet nyomásnak, vagy a behódolás és a kollaborálás részeként lehetett megmaradni. 

Úgy folytatta: lehetett becsülettel élni, voltak bátrak, akik mertek tüntetni a fővárosban, Mosonmagyaróváron és szerte az országban, hogy véget érjen a kommunista elnyomás, az egypártrendszer, a civil szervezetek működésének megtiltása, az egyházi kórházak, szociális intézmények és iskolák bezárása. 

Az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz 62. évfordulójára emlékeztek 2018.10.25-én Mosonmagyaróváron (KDNP Fotó: Filep István) 

„Lehetett és kellett is tüntetni azok ellen, akik Szibériába űzték ártatlanok ezreit, és elűzték a német nemzetiségi honfitársainkat csak azért, mert kollektív bűnösnek kiáltották ki őket" - jelentette ki. A hősök között említette Kéri József ügyészt, aki a megtorlás időszakában nem vállalta a „véres vádló szerepét", amiért hét év börtönbüntetésre ítélték. Emlékezni kell a később kivégzettekre is, akiket koncepciós perben ítéltek halálra. 

Az ő kivégzésükkel azt üzenték a társadalomnak, hogy senkit sem kímélnek, aki fellázad ellenük - mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a keresztény értékrend szerint annak ellenére, hogy gazemberek, akik a sortüzet és a gyilkosságokat elkövették, akik a forradalom alatt Moszkvában elárulták a hazát, akik az ítéleteket kérték, kimondták és végrehajtották, és soha sem kértek bocsánatot, mégis ki-ki vérmérséklete szerint megbocsáthat. 

Felejteni ugyanakkor soha nem szabad. A megemlékezésen részt vett Nagy István agrárminiszter is. Az ünnepség zárásaként a résztvevők az megkoszorúzták a Gyásztéren álló Golgota-szobrot. A mosonmagyaróvári képviselő-testület október 26-át 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá.