Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke (b-j) átvágja a szalagot a győri Brenner János Hittudományi Főiskola felújított épületének avatásán 2020. szeptember 9-én. (MTI fotó: Krizsán Csaba)

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy egy olyan, a történelmi múltból itt maradt épületet mentettek meg, amely a 21. század nevelését és oktatását szolgálja kispapok és civilek számára.
    
Az épületről az első írásos emlék a 14. századból maradt fenn, ami „óriási dolog egy város életében" - mondta, hozzátéve, ha az egyház, a településvezetők és a kormány összefog, akkor fantasztikus dolgokat tud megvalósítani.
    
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavasszal a győri Káptalandombot - ahol a hittudományi főiskola is található - nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

Kispapok a győri Brenner János Hittudományi Főiskola felújított épületében az avatás napján, 2020. (MTI fotó: Krizsán Csaba)

A múlt és a név kötelez - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Káptalandombon őrzik Szent László hermáját, a Mátyás király könyvtárához tartozó Corvinát, de tiszteletet ébreszt boldog Apor Vilmos és a vértanú szerzetes, Brenner János emléke is.
    
Kitért arra is, hogy sokan úgy gondolják, „az egyházaink poros intézmények, amelyek a múltban úgy ahogy működtek", ugyanakkor ahogy a múltban, úgy most is mind az oktatás, a nevelés és a kultúra területén is értékeket mentenek és teremtenek újat.

Tanterem a győri Brenner János Hittudományi Főiskola felújított épületében az avatás napján, 2020. szeptember 9-én. (MTI fotó: Krizsán Csaba)

A Brenner János Hittudományi Főiskolán 29 kispap tanul a győri, a szombathelyi és a kaposvári egyházmegyékből, valamint környékbeli szerzetesnövendékek. Emellett a győri egyházmegyéből 57 civil, a szombathelyi egyházmegyéből pedig 44 civil tanul teológiát - mondta.

Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemrég újraválasztott elnöke arról beszélt, hogy a kispapok és a főiskola hallgatói már méltó, a mai körülményeknek megfelelő környezetben tanulhatnak. Mindent, amit beépítettek az épületbe, nem luxus, de a mai igényeknek megfelelő - fogalmazott.

Kápolna a győri Brenner János Hittudományi Főiskola felújított épületében az avatás napján, 2020. szeptember 9-én. (MTI fotó: Krizsán Csaba)

Kitért arra is, hogy a papnevelés az egyház életében mindig fontos helyet foglalt el, mert ők azok, akik a jövő egyházát és az evangelizáció jövőjét biztosították és biztosítják a jövőben is.
    
Horváth Zoltán Barna projektmenedzser elmondta, hogy 2018 év elején indult egy energetikai korszerűsítéssel a fejlesztés, akkor a fűtéskorszerűsítés és a padlásszigetelés készült el; 2018 novemberében kezdődött a 3100 négyzetméter alapterületű épület teljes körű felújítása, amely részeként egyebek mellett felújították a homlokzatot és a belső tereket, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a csatorna- és a villanyhálózatot. A zárószakaszban a Mosoni-Duna partján elhelyezkedő épület árvízvédelmi kerítését újítják meg.

A győri Brenner János Hittudományi Főiskola felújított épülete az avatás napján, 2020. szeptember 9-én. (MTI fotó: Krizsán Csaba)

A Brenner János Hittudományi Főiskola felújítása része annak a 7,7 milliárd forintos felújítási programnak, amelyben a győri egyházmegyében a főiskola épülete mellett további négy oktatási intézmény épületét újítják meg, emellett restaurálják a győri Nagyboldogasszony-székesegyház belső terét, felújítják a tatai Szent Kereszt felmagasztalása templomot és szintén e beruházási program részeként alakították ki a Káptalandombon augusztus 14-én átadott zarándokszállásokat.