Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Soltész Miklós: A nemzeteket, nemzetiségeket nem lehet szétszakítani egymástól

Fel kell hívni Európa figyelmét arra, hogy a nemzeteket, nemzetiségeket nem lehet szétszakítani egymástól – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke a Békés megyei nemzetiségi díjak átadásán kedden Méhkeréken.

Soltész Miklós érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte azt a brüsszeli döntést, amely Horvátországnak megadta, de Romániától és Bulgáriától megtagadta a schengeni övezethez való csatlakozás lehetőségét. Ezeket az országokat „másodrendű nemzetekként, az ott élőket másodrendű polgárokként tekintik Brüsszelben” – fogalmazott.

Mindeközben itt, Magyarországon a nemzetiségek békében élnek egymás mellett, őrzik kultúrájukat, identitásukat, közösen ünneplik egymást. Ezt, ahogyan a beruházásokat – templomok és oktatási intézmények felújítását, közösségi programok szervezését – a magyar kormány eddig és ezután is támogatni fogja

 

– húzta alá.

Nem könnyű ezt akkor, amikor „békétlenség van a világban”, aminek az az oka, hogy sokan nem értették meg: a népek és a nemzetiségek egymásra vannak utalva – fejtette ki.

Soltész Miklós elmondta, csak Békés megyében ötmilliárd forintot meghaladó összegben támogatták ezeket az identitáserősítő programokat, fejlesztéseket az elmúlt 10-12 évben.

A cél és a feladat, hogy mindez folytatódhasson, mert a Magyarországon élő nemzetiségekkel való jó kapcsolat, a rájuk való odafigyelés pozitívan hat az országok közötti kapcsolatokra is - jelentette ki.

Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a Békés Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette, Békés megye egyedülálló, hiszen az elmúlt háromszáz évben az itt élő népek, nemzetiségek békében, kölcsönös tiszteletben tudtak egymás mellett élni, tolerancia alakult ki köztük egymás iránt, és hatottak is egymásra.

Ezt az összetartozást kell megbecsülni és továbbadni, „hogy jó példát tudjunk mutatni a Kárpát-medence és Európa népei számára is” – fogalmazott.

A házigazda Méhkerék polgármestere, Tát Margit (Fidesz-KDNP) emlékeztett, a döntően románok lakta községben nemzetiségi bölcsőde, óvoda és kéttannyelvű általános iskola is működik; a méhkeréki román néptánchagyomány a szellemi kulturális örökség része lett.

Hozzátette, a település az idén a néptáncművész Nyisztor György tiszteletére emlékévet szervezett több programmal, ez egyben nyitánya egy 2026-ig tartó kulturális programsorozatnak.

Tát Margit elmondta, ma már könnyű megélni a nemzetiségi kultúrát, gyakorolni a nyelvet, de továbbra is kihívás ennek az identitásnak a továbbörökítése az utódok számára.

A Békés megyei nemzetiségek napi díszünnepségen átadták a Békés megyei nemzetiségi díjakat.

A méltatások szerint a szlovák nemzetiség kitüntetettje 2022-ben Csasztvanné Vass Mária Edit pedagógus, népdalénekes, kórusvezető lett, aki több mint négy évtizede tanít a szarvasi Szlovák Általános Iskolában, emellett tagja a Tessedik Táncegyüttesnek és a Szarvasi Szlovák Népdalkörnek.

A német nemzetiség kitüntetettje Körösi Mihály lett, aki nyugdíjazásáig tanár, iskolaigazgató volt, emellett természet- és környezetvédő, helytörténész. A Gulág és Gupvi Kutatók Nemzetközi Társaságának tagjaként munkásságáért Magyar Érdemkeresztet kapott.

A román nemzetiség kitüntetettje Bekán Anca, a hazai románság egyik jelentős újságírója lett, aki szabadidejében a hazai román nemzetiségi közösség népviseletének megőrzésén fáradozik. Elhivatottságának köszönhetően mára a gyulai és a méhkeréki román óvodások és iskolások az általa varrt, hímzett ruhákban szerepelnek az ünnepségeken.

A roma nemzetiség kitüntetettje Papp János tanár, a földtudományok doktora, közoktatási vezető lett. Az Országos Roma Önkormányzat pedagógiai szakértőjeként több felzárkóztatást segítő európai uniós programban vett részt. Nevéhez fűződik a lovári (cigány) nyelvkönyv, szótár és vizsgafeladat gyűjtemény megalkotása. Az Oktatási Hivatal szakértőjeként 2013-ban felkérték a lovári nyelvvizsgáztatás ellenőrzésére, vizsgafeladatok szerkesztésére. Ezt később az úgynevezett EZRA Nyelvvizsga Rendszer kidolgozása, majd a vizsgaközpont létrehozása követte.